Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata: a halotti maszk

2. Rippl Rónai József halotti maszk, Borovitz Imre-Z. Soós István gipsz, 14x28x19 cm, ltsz. nélk. 3. Rippl Rónai Ödön halotti maszk, 1921. Medgyessy Ferenc gipsz, ltsz. és méret nélk. Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Múzeum Kaffka Margit élőmaszk, 1905-1910 k, Sassy Szabó Attila gipsz, 18,5x20 cm, ltsz. E. 1990.33. A maszkra hajat és nyitott szemet formázott a művész. Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár Németh László halotti maszk, 1975. márc. 3. Pándi Kiss János bronzba öntött, ltsz. és méret nélk. Mezőszilason a Németh-házban kiállítva. Vágó Pál Múzeum, Jászapáti Vágó Pál halotti maszk, 1928. okt. 15. gipsz, ltsz. és méret nélk. JEGYZETEK A tanulmány megjelent a Holmi 1995 márciusi számában. 1. Ugyancsak Garas Kláránál olvashatjuk a következő - témánk szempontjából megtévesztő - utalást is „1601-ben (sic!) a cretai Niccolo Greco, Kolozsvárt élő görög festő Malaspina bíboros megbízásából a meggyilkolt Báthori Endre halotti maszkja után fest arcképet. A képet, amelyről metszet is készült, Malaspina a pápának küldi el." (i.m. u.o.) Báthori András bíborost, - akinek javára Báthori Zsigmond 1599 márciusában lemond a fejedelmi trónról - 1599. november 3-án a Vitéz Mihály serege elől való menekülés közben székelyek gyilkolják meg, levágják fejét, s elviszik Vitéz vajda táborába. A halott feje, arca, azaz maszkja alapján készít skiccet, s erről festményt Niccolo. Garas Klára kötetének jegyzeteiben már helyesen említi az 1599. dátumot. Az itt megjelölt (i.m. 138. 1.) források s további történeti munkák (pl. Bethlen Farkas: História de rebus Transsylvanicis IV 461-462.) adatai alapján nyilvánvaló, hogy - sajnos - 1599-ben nem készült halotti maszk Báthori Andrásról. 2. Ma két példánya lelhető fel: 1. Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz. 84.228.1. és 2. Kazinczy Múzeum, Széphalom, ltsz. 56.20. 3. Legtöbbet Kazinczy képzőművészeti, építészeti érdeklődéséről, ismereteiről, ízléséről és határozott, igen szubjektív esztétikai nézeteiről ebből a témát részletesen feldolgozó munkából tudhatunk meg. A Kazinczy ábrázolásokat is felsorakoztató jelentős dokumentumanyagban maszkra vonatkozó utalás sajnos nem szerepel. 4. A 26 rajz között található profilkép többek között önmagáról, feleségéről, gyermekeiről, apósáról, valamint Kölcsey Ferencről, br. Wesselényi Miklósról, Radvánszky Terézről, Gyulai Ferencnéről, stb. (tusrajzok nagyméretű pauszpapíron, Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz. 97.7.1. 5. Erre vonatkozólag Cserey Farkassal és Nagy Gáborral folytatott 1805-ös levelezését a hírhedt Csokonai-síremlék kapcsán. 6. „De a „Plastica" Műveiben nem hasonlítás, hanem nemesítés kívántatik." - írja Kazinczy Ferenczy István Csokonai-szobrának kapcsán kifejtve esztétikai nézeteit. (Kazinczy FL XVIII. 236.) 7. A 12 tétel a következő: 1878. 58.1-12.: ezüst serleg, K. szabadkőműves köténye, kesztyűje, jelvénye, K. üveg kalamárisa, porcelán tányérja, üveg pohara, zsinór fogsági mentéjéről, K. maszkja, K. hajtincse, ruhadarab Török Sophie menyasszonyi ruhájából és az utolsó tétel: veresszínú nyakbavaló szalag „Báróczi 1803" felirattal. 8. Barabás Miklós: Kisfaludy Károly halálos ágyán, (acélmetszet, Petőfi Irodalmi Múzeum Művészeti Tára, ltsz. 60.993.1.) Kisfaludy Károly festői működésére nézve 1. Vayerné 1973. 9. Mikszáth temetésére vonatkozólag 1. VÚ 1910. 23. sz. 10. „A Villám utcában, a Tisztviselőtelepen volt a műtermem, de azt a harcok minden szobrommal együtt összegázolták, s most ez a hónapos szoba minden vagyonom." - olvashatjuk a Pátzay Pállal készített riportban. (Molnár 1945.)