Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

I. SZÖVEGEK (a halotti búcsúztatóktól az emlékkönyvekig) - Hász-Fehér Katalin: Emlékkönyv-irodalom a reformkorban

Erdélyi 1970 Erdélyi 1991 Ferenczi1896 Fiedler 1960 Fried 1991 Garay 1886 Gárdonyi 1917 Jósika 1988 Keil 1893 Kis 1845 Kiss 1991 Klose 1988 Kovács 1975 Kölcsey 1960 Kölcsey 1982 Lakner 1938 Lilienthal 1771 Lővei1887 Márki 1878 Németh-Kiss 1982 Petőfi 1966 Sáfrán 1963 Sági 1972 Siklóssy 1972 Tonk 1991 Vachott 1887 és 1889 Vargha 1959 Vörösmarty 1960 és 1962 Wéber 1989 Wertner 1904 Zolnai 1993 Zöllner 1975 T Erdélyi Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. Bp. 1970. T Erdélyi Ilona: A biedermeier kora - nálunk és Európában. Helikon, 1991/1-2. Ferenczi Zoltán: A kolozsvári nyomdászat története. Bp. 1986. Fiedler Alfred: Vom Stammbuch zum Poesiealbum. Eine volkskundliche Studie. Weimar, 1960. Fried István: Szempontok a „biedermeier" fogalmának értelmezéséhez. Helikon 1991/1-2. Garay János összes munkái. Szerk. Ferenczy J. I. k. Bp. 1886. Gárdonyi Albert: Magyarországi könyvnyomdászat és könyvkereskedelem a században. Könyvtári füzetek. 2. Bp. 1917. Jósika Miklós: „Idegen, de szabad hazában". Szerk. Kokas Károly és Szabély Mihály. Bp. 1988. Keil, R.U.R.: Die deutsche Stammbücher des sechzehnten bis neunzehnten Jahrhunderts. Berlin, 1893. Újabb kiadása: Hildesheim, 1975. Kis János Superintendens Emlékezései életéből. Maga által feljegyezve. Első közlemény. Sopronban, 1845. Kiss József: Petőfi, az emlékkönyvek és a biedermeier. Helikon, 1991/1-2. Klose, Wolfgang: Corpus album amicorum: CAAC - beschreibendes Verz. d. Stammbücher d. 16. Jh. Stuttgart, 1988. Kovács József László: Egy szabadkőműves emlékkönyv magyar bejegyzői. MKSzle, 1975 Kölcsey Ferenc összes művei. I. köt. Bp. 1960. Kölcsey Antónia naplója. Magvető, 1982. A szöveget válogatta, gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Gábor Júlia. Lakner Ilona: Sárosy Gyula élete és költészete. Debrecen, 1938. Lilienthal, Michael: Schediasma Critico-Literarum de Philothecis varioque earundum usu et abusu, vulgo von Stamm-Büchern. Dissertation Königsberg. 2. 12. 1711. Lővei Klára: Jászai Mari vendégjátéka Kolozsvárt. Kolozsvár, 1887. márc. 29. In: Sáfrán 1963 Márki József: Szak- és betűrendes Kalauz az összes magyar irodalom története s könyvészetében. Bp. 1878. Németh István-Kiss József: Barthos Paulina emlékkönyve. MKSzle 1982. Petőfi Sándor összes költeményei. Bp. 1966. I. k. Teleki Blanka és köre. Válogatta, sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta Dr. Sáfrán Györgyi. Bp. 1963. Georgikon 175. Szerk.: Dr. Sági Károly. Bp. 1972. Dr. Siklóssy László: Lányok, asszonyok. In.: S. L.: A régi Budapest erkölcse. Bp. 1972. Tonk Sándor: Albizálás erdélyi városokban és falvakban. Kiss Sámuel enyedi diák gyűjtőútja 1797. Szeged, 1991. Peregrinatio Hungarorum 9. Vachott Sándorné: Rajzok a múltból. I—II. Emlékiratok. Bp. 1887. és 1889. Vargha Balázs: Vajda Julianna emlékkönyve 1816-1818. A Petőfi Irodalmi Múzeum Evkönyve. Bp. 1959. Vörösmarty Mihály összes művei. 1. kötet. Kiad. Horváth Károly. Bp. 1960. 3. köt. Kiad. Tóth Dezső. Bp. 1962. Wéber Antal: A biedermeier jelentőségéről. ItK, 1989/1-2. Dr. Wertner Mór: Magyarok külföldi emlékkönyvekben. Erdélyi Múzeum, 1904. Zolnai Béla: A magyar biedermeier. Bp. 1993. Zöllner Erich: Die österreichische Stammbuch des konfessionellen Zeitalters und seine Bedeutung als Geschichtsquelle. In.: Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivs. 25. (1975).