Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

I. SZÖVEGEK (a halotti búcsúztatóktól az emlékkönyvekig) - Szilasi László: Jókai talapzata. Jókai Mór Hétköznapok című regényének kultikus olvasata, k. o.

Dömsödiek és Körmös Pista, jelöletlenek: őket szinte kizárólag a biblikus szint jellemzi. A jók második vonalának (Leander, Lilla, Rónai pusztabíró) rejtett előképei ugyanabból a görög-római képzetkörből kerülnek ki, az attribútumok némileg egymással is azonosítják őket: Leander (aki a történet egy pontján viseli is a Rónai nevet Rónai pusztabíró és barátai Herkules alakjában) mint a hívek: eggyé válnak. Lilla ereje mítoszi előképeinek (szilf, amazon, boszorkány) tündérjellegéből adódik. Leandernek a trójaiakkal, Laomedon királlyal való szembeállítása ezen a rendszeren belül a legfontosabbra, arra tanít hogy a hit, cselekedetek nélkül, szép szavakban: csalás. A gonoszok második vonalát (Gyékény Márton, Bálnái Körmös Gáspár) és a mellékszereplőket (Tölcsér, Bókváryné, Jutka asszony, Magdus) ezen a szinten legázolja a népi kereszténység és a mesékben is jelenlévő) népi kultúra hitére is támaszkodó brutális, helyenként önirónikus irónia (Orestes és Pylades, Petőfi és Jókai!, Morpheus, Aglája, nagypénteki kereplő, hamupepejke.) A bibliai attribútumok és utalások Dömsödi Jánost Góliáttal (18.), a Sátánnal (183. ), Bálámmal (188.), lakhelyét pedig többször is (51, 187, 190. ) Egyiptommal azonosítják, Dömsödi Pétert Bábel (66), a kígyó (240), Kain (254) és az istentelenség képzetéhez (237) kötik. Körmös Pista néhol „egéből levert Leviathan" (174), de többnyire isteni jegyekkel ellátott csodaférfiú (208, 254, 267-268), Lillával együtt Isten gyermeke,(47) akinek ellenségei Júdások (48). Szilárdy Leander oroszlán (105), megváltó angyal (110), káromlott arkangyal (114), Lilla Isten gyermeke (47), a bibliai galamb (240), Janka a Jézus által megtérített Magdolna (124), maga is krisztusi jelekkel felruházva (160). Rónai pusztabíró Sámson 14,187), Tölcsér Jónás (22), víznemissza Jónás (49), Gyékény Márton farizeus (25), féleszű Matuzsálem, ittas Zakariás, alamuszi Ezékiel ezen felül Habakuk, és az összes óvilági férfiak (27), valamint savanyú próféta (49). A cantus praeses Isten (127), Sátán (136(137) és Dávid (136) egyszerre. Bálvándy Józsué (274), pipáinak száma pedig légió (141). A Nap tűzoszlopként jár a szereplők előtt (247), a cselekménynek pedig az apokaliptikusán jellemzett kolera vet véget, amikor a szentség minden formája távozik a világból (282). A célra oktató analogikus tartalmakat a bibliai azonosításokban látom. Itt lesz a szöveg immár valóban szinte átlátszóan tiszta. A két legfontosabb negatív szereplő (Dömsödi Góliáth János, Dömsödi Góliáth Péter) maga a Gonosz. Nem csupán több olyan figurával, hellyel azonosíttatnak, amik a Szentírás szövegében (többnyire az Ószövetségben) hagyományosan a Gonoszt jelképezik (Góliát, Bálám, Egyiptom, Bábel, kígyó, Kain, Júdás), hanem expressis verbis a Sátánnal is. A pozitív hősök (Körmös Pista, Leander, Lilla és Janka, aki kizárólag ezen a szinten jelölt) egyetemlegesen Isten gyermekei: attribútumaikat (Isten, Krisztus, oroszlán, angyal, arkangyal, galamb, Magdolna) elsősorban az Újszövetségből, az evangéliumokból nyerik. A bibliai utalások és a konkrét azonosítások elsősorban Krisztusra mutatnak. A gonoszok a bibliai utalások szintjén a Sátán figurájában, a jók Krisztusban válnak egygyé. A bonyolult történet ezen a szinten a Gonosz és a Jó, Fekete és Fehér, Sötétség és Világosság, Sátán és Krisztus nagy küzdelmévé egyszerűsödik. Ez a stratégia Körmös Pistának a Leviathannal való azonosításában éri el csúcsát. A bizonytalan jelentésű név (Jób 3,8; 41,1: Ezs 27,1) in maiam parte a krokodilt, tengeri kígyót, sárkányt jelenti, a Sátánt szimbolizálja in bonam perte a cethalat (Zsolt 104,26) jelenti, Istent szimbolizálja. (Jób 40,1) („Kihúzhatod-é a leviathánt horoggal, leszoríthatod-é a nyelvét kötéllel?") nyomán szokás Krisztust úgy ábrázolni, amint őseinek sorával, mint zsinórral, a, kereszt horgával, és megfeszített önmagával, mint csalétekkel kifogja a leviatánt. És ez mind, mind Körmös Pista. Vagy irónia: talán nem véletlen, hogy ugyanilyen, maximálisan szélsőséges, kettős, ráadásul teljesen világosan kifejtett értelmezést Körmös Pistán kívül csupán egyetlen figura, a jelentéktelen és teljesen idióta cantus praeses kap. Aki legyőzte Kör-