Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

I. SZÖVEGEK (a halotti búcsúztatóktól az emlékkönyvekig) - Szajbély Mihály: Kép és árnykép: Vajda János és az utókor

nyéket tett tehát, de célt mégsem ért. Bár időnként relatíve igen magas honoráriumokat vett fel, nem sikerült meggazdagodnia, létbiztonságot teremtenie; ez pedig annál is inkább érzékenyen érinthette, mivel Ginát éppen vagyontalansága miatt veszítette el. S éppen ez volt az, ami más irányba is eltérítette teoretikus irodalomeszményétől. Míg a megélhetés kényszere a közönségnek tett engedmények irányába terelte, addig az elvárásainak éppen nem megfelelően alakuló korviszonyok és személyes sorsa fölötti elkeseredettsége, kielégíthetetlen szerelmi szenvedélye a közvetlen, lírai élmény kifejezésre ösztönözte, azaz a művelni szándékozott epikától a líra, azon belül is a vallomásos líra irányába mozdította őt. Az Ildikó bemutatója után a szenvedélyeket és az érzékiséget még igyekezett irodalommal szembeni teoretikus elvárásai számára szalonképessé tenni; később erről már lemondott. így születtek azok a versei, lényegében saját elméleti elvárásainak, tudatos költői törekvéseinek ellenében, amelyek alapján az irodalomtörténetírás a modern líra előfutárai, Reviczky és Komjáthy mellé sorolhatta őt, és rávetíthette arcképére az egyszínűre satírozott árnyképet. Ez talán magyarázhatja mogorvaságát, elzárkózását a benne Gyulaiékkal szemben vezért kereső fiatal poéták elől is. Bizonyosan tudta, hogy nem az, akit fiatal rajongói látni szeretnének benne; jellemző, hogy munkássága csúcsának 1883ban született Abel és Aranka című, népmesei hangú elbeszélő költeményt tartotta (Vajda 1977, 677-680). BIBLIOGRÁFIA Ady 1961 Ady Endre: Az irodalomról, Bp. 1961. Bóka 1941 Bóka László: Vajda János, Bp. 1941. Erdélyi 1886 Erdélyi János: Vörösmarty Mihály, in: Pályák és pálmák, Bp. 1886. Erdélyi 1961 Erdélyi János: Egy századnegyed a magyar szépirodalomból, in: Erdélyi János: Válogatott művei, Bp. 1961. Gautier 1929 Gautier, Théophile: Les Progrès de la Poésie française depuis 1830, in: Critique artistique et littéraire, Paris 1929. Gyulai 1908 Gyulai Pál: Kritikai dolgozatok 1854-61, Bp. 1908. Homonnai 1882 Elbeszélések. Irta Homonnai Béla, Bp. 1882. Ignotus 1896 I-s. [ Ignotus): A klasszikus Vajda. Vajda János költeményei. Bp. 1896., in: A Hét, 1896. Kazinczy 1981 Kazinczy Ferenc: Arnyékrajzolatok. Szerkesztette és az utószót írta Z. Szabó László, Győr 1981. Kemény 1908 Kemény Zsigmond: Forradalom után. Még egy szó forradalom után, Bp. 1908. Kemény 1971 Kemény Zsigmond: Szellemi tér, in: Elet és irodalom, Bp. 1971. Komlós 1984 Komlós Aladár: Vajda János, Bp. 1984 (2. kiadás) Kölcsey 1960 Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok, in: Összes művei I. kötet, Bp. 1960. Martino 1970 Martino, Pierre: Parnasse et symbolisme, Paris 1970. Prém 1884 Prém József: Vajda János új kötete. Dal és beszély, Bp. 1984., in: Koszorú, 1884. 43^4. Schöpflin 1967 Schöpflin Aladár: Vajda János, in: Válogatott tanulmányok, Bp. 1967. Sőtér 1965 A magyar irodalom története IV köt., szerkesztette Sőtér István, Bp. 1965. Szajbély 1988 Szajbély Mihály: Az 1849 utáni „líraellenesség" érvei és forrásai, in: Forradalom után - kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. Szerk. Németh G. Béla, Bp., 1988. 58-78. Toldy 1851 Toldy Ferenc: Ismét: tudomány, magyar tudós. Értekező levél Szontágh Gusztávhoz, in: Uj Magyar Múzeum, 1851. 469-486.