Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Horváth Júlia: Vörösmarty-kultusz Székesfehérvárott

képviseletében a költő fiát és három testvérét, az országgyűlés, az akadémia, a Kis­faludy Társaság a Természettudományi Társulat, a Nemzeti Színház küldöttségeit, az ország minden részéről idesereglő hazafiakat, a megyei és a városi tisztikart, az ország­gyűlési és a helyi ifjúságot. Az emelvényen - melyen Vörösmarty díszkötésű, nemzeti színű szalaggal és örökzöld koszorúval ékesített kötetei sorakoztak - egymást követték a szónokok Zichy Jenő, Tóth Lőrinc, Toldy Ferenc szólott, majd Fekete János, a bizottmány jegy­zője, a szobor történetét mondta el. Elhangzottak a város hölgyei által kitűzött jutal­makkal koszorúzott alkalmi költemények. A harminc aranyat érő első díjas pálya­művet - Udvardy Géza versét - Egressy Gábor szavalta. A téren és a környező utcá­kon több ezren voltak. A Pester Lloyd tudósítója szerint az utolsó koronázás óta, az ősi Székesfehérvár ilyen tömeget aligha látott. A szoborkert az ünnepélyt követő években is mindig ápolt, gondozott volt. Kö­szönhető ez egyrészt a „főcsendbiztos urak ernyedetlen szorgalmának, a nemes vá­ros s egyes jótevők... adakozásainak, a szobor téri házurak és lakók azon nemes té­nyének, hogy a kertiőrt étellel itallal tartották" (Fekete 1873, 4). Másrészt annak, hogy a Vörösmarty Kör „mint a szoborbizottmány nemes gondjainak már címénél fogva is örököse, ápoló kezét a szoborkerttől el nem vonta,... kedves kötelességének ismerendi, erejéhez képest eszközölni, hogy a tér, melyen a költő király szobra áll, mind ennek, mind a nemes városnak igazi díszére legyen." (Fekete 1873, 4). A Vörösmarty Kör külsőségekben is kifejezésre juttatta a szoborral - „melynek lel­kesítő erejéből született ebben a korban minden nemzeti és eszményi gondolata Szé­kesfehérvárnak" (Lauschmann III. 298) - való szoros kapcsolatát. 1866. május 6-án volt a leleplezési ünnepély, 1867. május 6-án alakult meg 126 taggal a kör, s évtizede­ken keresztül ezen a napon tartották a rendes évi közgyűléseket. Vörösmarty emlékének ápolását, szellemének ébren tartását a kör mindvégig leg­fontosabb feladatának tartotta. A Vörösmarty Színház a század elején

Next

/
Oldalképek
Tartalom