Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

III. SZERTARTÁSOK (az írói összejövetelektől az emlékünnepélyekig) - Leblancné dr. Kelemen Mária: A Madách-társaságok

dách Társaság újjáalakításának éve! E gondolat jegyében készült a „Javaslat a Madách Irodalmi Társaság alapszabályára" című összeállítás, melyet az 1987. január 21-i alakuló közgyűlés lett volna hivatott elfogadni. Utalva az 1919-es eredeti, az 1947-es módosított alapszabályra, elmondhatjuk, hogy az 1987. évi Javaslat bővebben, szélesebb ívben fogalmazta meg a Társaság célját, feladatait, mint elődei. „A Társaság alapvető célja a Nógrád megyei irodalmi hagyományok ápolása, illetve a jelenkori magyar és ezen belül a Nógrád megyei irodalmi tevékenység szervezése, támogatása. Ennek során: Kiemelten foglalkozik a madáchi életmű kutatásával, a kutatás anyagi, szakmai támogatásával, az eredmények népszerűsítésével, terjesztésével. (Ösztöndíj alapítás, kiadványok előállítása stb.) Ugyanilyen szinten és formában ápolja és gondozza a mikszáthi életmű eredményeit, valamint Nógrád megye további irodalomtörténeti értékeinek feltárását, közreadását. Részt vesz a jelenkori irodalmi élet munkájában; sajátos feladatok elvégzésével közreműködik a célok elérésében. Célja továbbá, hogy minden társadalmi réteget megnyerjen munkájához, de elsősorban az ifjúság soraiból szervezzen olyan tagságot, akik tevékenyen részt vesznek a Társaság életében, feladataiban. Lehetősége szerint külföldön is kifejt tevékenységet, elsősorban a madáchi és mikszáthi életmű további népszerűsítésében, illetve az ilyen jellegű külföldi kutatások eredményeit népszerűsíti idehaza." „A Társaság feladata: a fenti céloknak megfelelően a vezetőség olyan feladatrendszert dolgoz ki, amely öt éves időtartamra szól. Ezt minden esetben a közgyűlés fogadja el s eljuttatja a társulati tagoknak." A nyitottság, a bővítésre törekvés jellemezte a „Javaslat"-ot a társasági tagsággal kapcsolatban is. Kiemelkedő, hogy „A Társaság tagja lehet minden magyar és külföldi állampolgár, aki... a Társaság célkitűzéseit magáévá teszi, és a Társaság munkájában részt venni, feladatainak teljesítéséhez hozzájárulni kíván." A tagok jogai és kötelességei fejezetből kiemelendő az a gondolat - az előző alapszabályok merevségét, formai kötöttségeket tartalmazó gondolataival összevetve -, hogy a Társaság „... minden tagjától tevékeny magatartást vár el" (ez kötelessége, egyben joga is mindenkinek). A nyitottság mellett a tagok közösségének fontossága, a tagság szerepének hangsúlyozása is szembetűnő a „Javaslat"-ban, „A Társaság választott szervei" összetételét, feladatait vizsgálva. A sokszínű cél és feladatterv megvalósítása érdekében a „Javaslat" a csoportmunkát is fontosnak tartja. „Csoportok vagy munkahelyi kollektívák. Működésükhöz legalább 10 fő folyamatos részvétele szükséges." 1987. január 21-én nem került sor a Madách Irodalmi Társaság alakuló közgyűlésére, s azóta sem. Hogy miért „halt meg" a terv? - nem tudom. Kár, hogy a „Javaslat" csak javaslat maradt, történelem, a Nógrád vármegyei Madách Társaság történetének része, s nem egy lüktető, mozgalmas életet élő egyesület működésének alapszabálya, meghatározója.

21 A Nógrád megyében élő és elszármazott lokálpatriótákon múlik, azt hiszem, hogy a megalakult Mikszáth Társaság után ténylegesen újjáalakuljon a Madách Társaság is!