Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)
I. SZÖVEGEK (a halotti búcsúztatóktól az emlékkönyvekig) - Hász-Fehér Katalin: Emlékkönyv-irodalom a reformkorban
JEGYZETEK 1. Többek között T Erdélyi Ilona is így értékeli a korszakot: „a magánéletet, éppúgy mint az állampolgári létet képmutatás jellemezte" (Erdélyi 1991). 2. Szép példája ennek az a válogatás, ami Bártfay László naplójából készült 1969-ben. A bevezetőben a szerkesztő elmondja, azokat a részleteket közli, ami „irodalomtörténeti érdeklődésre tarthat számot", „az általános magyar eseményekkel, vagy a főváros életével állanak összeköttetésben", „ami a Károlyi-palotával összefügg, ami a Petőfi Irodalmi Múzeum otthonának irodalmi hagyományait örökíti meg." (Bártfay 1969) 3. A házakra írt versek esetében esetleg hatással volt a német házfeliratok divatja is, melyet a német folklórkutatás keretein belül tanulmányoztak (Vö.: Angermann 1971). Bártfay László füredi utazása során az egyik vendéglő falán olvasott verses szöveget (Bártfay 1969, 37). 4. T Erdélyi Ilona adatai szerint a Tudományos Gyűjtemény, a Hazai és Külföldi Tudósítások, a Regélő Honművész mindössze 800-850 példányban jelenik meg (T Erdélyi 1970). 5. Vidéki emlékkönyvekről, bejegyzésekről versek, feljegyzések tanúskodnak. Erről szól Vörösmarty és Bajza már említett bujdosásával kapcsolatban a szatmáriak emlékezése, Petőfitől is több helyen, Debrecenben, a Tolna megyei Sass-kúrián stb. kérnek emlékverset (Kiss 1991). 6. Közismert tény, hogyan gyűjtötte Kazinczy a portrékat. Album formában Kertbeny Károly gyűjteménye ismeretes (Kokas-Szabély 1988). 7. Karács Teréz írja az 1880-as években Naményi Lajosnak: „...nagyon szívesen fogadom, ha ön megtisztel fényképével, jeles egyéniségek közé jut albumomba" - Levél Naményi Lajosnak. Békés, 1886. okt. 8. - (Sáfrán 1963, 330). 8. Karács Teréz: Az Erzsébet tér múltja (Sáfrán 1963,129). 9. Karács Teréz életrajzához pótadatok (Sáfrán 1963,109). 10. Siklóssy az 1812-ben alakult Gliwitzky-féle intézetet említi (Siklóssy 1972). 11. Kozocsa Sándor a Kölcsey Antónia naplójához írt 1938-as előszavában említi, hogy Tenczer Lilla nevelőintézetéhez semmiféle adatot nem talált. Adatok azóta sincsenek sem neveléstörténetekben, sem a Budapest-történetekben. 12. Kempelen Riza Karács Terézhez 1852. jan. 12-én írt levelében emlegeti a Hölgyirodalmi részvét füzet tervét, melybe Petőfiné, Bulyovszkiné, Madarassy Klotilda, Mávi Sarolta, Lemouton Emília, Dessewffy grófnő, Jósika és Majtényi bárónők, Fáy Gizella, Elefanti Irma, Sztrokay Laura, Nemes Amália vettek volna részt írásaikkal. A nőírók száma azonban ennél nagyobb az ötvenes években (Sáfrán 1963, 272-273). BIBLIOGRÁFIA Angermann 1971 Ágoston 1885 Bajza 1889 Bártfay 1969 Berzsenyi 1985 Bucsay 1942 Delén 1989 Angermann Gertrud: Stammbücher und Poesiealben als Spiegel ihrer Zeit - nach Quellen des 18-20. Jahrhunderts aus Minden-Ravensberg. Münster-Westfalen, 1971. Ágoston József: Bártfay László és neje. BpSzle 1885. 44. k. Bajza József összegyűjtött művei. Sajtó alá rendezte Badics Ferenc. Bp. 1889. Bártfay László naplójából. 1838-1841. 1—II. k. Szerk. Jenéi Ferenc. Bp. 1969. Berzsenyi Dániel: Poetai harmonistica. Játék és valódiság c. fejezet, Harmóniás vagy szép ember ill. Testi és lelki ember c. fejezet. Berzsenyi Dániel művei - Kiss János emlékezései. Bp. 1985. Bucsay Mihály: Szemián Mihály tanulmányútja 1770-1774-ben Halléban, Jenában és más két német egyetemen, úti emlékkönyve alapján. Bp. 1942. Delén Marie-Ange: Frauenalben als Quelle. Frauen und Adelskultur im 16. Jahrhundert. In: Stammbücher des 16. Jahrhunderts. Herausgeben von Wolfgang Klose. In Komission bei Otto Harrasowitz. Wiesbaden, 1989.
