Kalla Zsuzsa szerk.: Kegyelet és irodalom. Kultusztörténeti tanulmányok (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 7. Budapest, 1997)

II. TÁRGYAK (a halotti maszktól az emlékszobrokig) - Kovács Ida: Az utolsó pillanat lenyomata: a halotti maszk

kai pop art, s elsősorban George Segal hatására kezdi itthon is néhány művész az öntvény technikáját tudatosan alkalmazni a képzőművészetben, mintegy a valóságos tárgyak lenyomatát s ennek mikéntjét beemelni a művészet szférájába. Schaar Erzsébet, Melocco Miklós, Jovánovics György és Pauer Gyula más-más módon és indíttatással az arc, a test vagy akár tárgyak, idomok másolatát, lenyomatát, különféle módokon dolgozzák vagy használják fel, rendszerekben helyezik el, külön világot teremtenek számukra, olykor méreteikkel manipulálnak. Az Ady-maszk konkrétan is megjelenik néhány művésznél: Swierkiewicz Róbert a 70-es évek közepén fotósorozatban dolgozza fel a halotti maszkkal és Ady verseivel kapcsolatos élményét. Melocco Miklós 1968-tól kezdődően több Ady-portrét is készít, míg rájön: Ady egyedül autentikus arca a halotti maszk. 1977-es pécsi Ady-szobrának, s az ugyanebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeumban felállított Ady-oltár Ady-figurájának ezért ugyanazt az arcot adja: a halott Adyét. Melocco Ady-emlékművéhez és Ady-oltárához, s korábban Kondor Béla maszkszobrához többszörösére nagyította fel a halotti maszkot. Louise McCagg amerikai szobrásznő élőmaszkokat és halotti maszkokat kicsinyít le. O nem gipsszel, hanem egy speciális algás vegyülettel és papírmasszával dolgozik. Kortárs magyar írókról készített élőmaszkot az elmúlt két év során: Kukorelly Endréről, Garaczi Lászlóról, Baránszky Jób Lászlóról, Karig Sáráról és Petri Györgyről, valamint formát vett Ady, Móricz, Fábry Zoltán, Babits Mihály, Szántó György és Kodály Zoltán halotti maszkjáról. A különféle méretűekre kicsinyített (a három cm és a tizenöt cm között), és különféle színű, a homokkő textúrájára emlékeztető papírokból kiöntött arcok a speciális technika következtében nem arányosan zsugorodnak. Torzulásuk artisztikus, a művész által irányított. Eredményképpen egy különös arcképgalériát kapunk: élő és holt költők párbeszéde teremtődik meg, az arcok időtlenné válnak, a halottak álarcot vesznek fel, az élők pedig halottá lesznek. Petri György alábbi kis hatsoros verse azokban a percekben született, amikor róla Louse McCagg az arcmásöntvényt készítette, 1991-ben, május 12-én, Manhattanben: „Nagyon jó volt halottnak lenni. Ez volt a főpróba. Elő az vagyok. Momentán. De halottnak lenni. Az igen. Az végérvényes. Magyarán: totsicher. Manhattan, 05. 12. 91." Szóljon végezetül a maszkról, a „relikviák relikviájáról" annak készítője, öntője, a szobrász: „A halál komoly dolog, és a halotti maszk is komoly. A halotti maszk, az ép, sértetlen halotti maszk, szobor. Elkészítettem Kondor Béla halotti maszkját. A holttest azonos a halottal. Lépjen be a hullaházba bárki, félelmet és tiszteletet fog érezni, és láthatja kicsit később, hogy a hulla szörnyű módon azonos azzal, akit keres, a halottal. Húzza fel a szemhéjat, ha meri, és a halott visszanéz rá, olyan mintha feltámadt volna. Változott persze, olyan, mintha nevetne, vagy aludna, vagy meghalt volna, de bármelyik pillanatban élhetne. Dehát ugyanaz. Elkészült a maszk. Annak, akinek a halott veszteség és szörnyűség, annak a számára szobor. Szobor, amelynek minden porcikája tragikusan, hisztérikusan fontos. ...A halotti maszk rövidéletű és kicsi a birodalma, mert a remekmű szintjén csak azoknak az embereknek fontos, akik ismerték és szerették a halottat. Ha már ezek