Tasi József szerk.: „Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 6. Budapest, 1997)

TÜSKÉS TIBOR: „Merre, hogyan?" (Kísérlet egy Pilinszky-vers értelmezésére)

A Merre, hogyan? a ciklus utolsó előtti darabja. (Először az Élet és Irodalom 1969. január 11-dikei számában jelent meg.) Bár nem a költő fő verse, estjein nem szokta mondani, nem szerepel hanglemezén sem, s az elemzők sem kényeztették el, mégis sok tekintetben kulcsversnek tekinthetjük, mely mintegy költészetének tengelyében, pályájának fordulópontján áll. A költő ekkor már megízlelte a teljes elhallgatás kockázatát, de még nem lépett át a bő megszólalás, a versek kiáradásának időszakába. A vers lezárása egy korszaknak, a korábbi, még pontosan körülhatárolható élményeket rögzítő, asszociációkat jól követhető, áttekinthető szerkezetű, nyitott verseknek, s már előlegezi a Szálkák (s az azt követő évek) szikár, egyre szűkszavúbb, egyre tömörebb és zártabb, egyre elvontabb verseit, amelyeknek hangja objektívvé, tárgyiassá lesz, eszközei redukálódnak, a vers anyaga megsűrűsödik, a sorok már csak jelzik a verskiváltó élményt, s annak csak párlatát, kivonatát adják vissza. A költő egy út végére ért, s a folytatást kutatja: Merre, hogyan?* st&Afgc^ /*<> yíe*^5£A A4 A vers a címmel együtt hat sorból áll. Itt a cím nem utólag kerülhetett a vers fölé, nem lezárása a versalkotás folyamatának, sokkal inkább kiindulása. Pilinszky többnyire utólag és többnyire egyszavas címeket ad, de kedveli (főként a későbbi években) a nyelvileg két - párhuzamos vagy ellentétes - tagból álló címeket is. {Itt és most, Mi és ők, Kőfal és ünnepély, Halálod és halálom, Kiért, miért, Kezed, kezem, Betűk, sorok, Kórkép és hattyúdal stb.) Bár verseibe gyakran sző kérdő mondatokat, verscímbe csak kétszer - jelen esetünkben, valamint a Ki és kit? című versben - emeli. (Még a Kiért, miért cím után sem * A vers kéziratát a költő Czjek Évához 1960 januárjában írt leveléből közöljük. (A szerk.)