Tasi József szerk.: „Merre? Hogyan?” Tanulmányok Pilinszky Jánosról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 6. Budapest, 1997)
KÖRMENDY KINGA: Pilinszky János kéziratos hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában
%örmendy 'Kinga PILINSZKY JÁNOS KÉZIRATOS HAGYATÉKA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA KÉZIRATTÁRÁBAN Pilinszky János kéziratos hagyatékát unokaöccse és örököse Kovács Péter művészettörténész ajándékozta az Akadémiai Könyvtár kézirattárának 1989-ben, a költő halála után nyolc évvel. Az Akadémiai Könyvtár Pilinszky János 75. születési évfordulójára azzal kívánt emlékezni, hogy a költő kéziratos hagyatékáról készített katalógust a Nemzeti Kulturális Alap és a The Thomas Cholnoky Foundation segítségével nyomtatásban megjelentette a kézirattári katalógusok sorozatának 22. köteteként. A nyomtatott katalógus kiadásának célja, hogy a kéziratos hagyaték feltárásának közreadásával a kutatók áttekintést kapjanak a kéziratban maradt művek példányairól, az egyes kéziratok leírásának, pontos lelőhelyének megadásával segítse a versek és prózai művek kritikai kiadási munkálatait. Pilinszky János emberi alakja köré alkati adottságai, emberi és alkotói szokásai legendateremtő légkört vontak. Halála után írói hagyatéka körül alakult ki egy felfokozott várakozás. Az indokolt tudományos érdeklődés, az ismeretlen, publikálatlan művek kutatása mellett jelentkezett a magánemberi és irodalompolitikai intimitások feltárásának igénye is. Élesebben fogalmazva irodalmi és személyi pletykákra alkalmas szenzációkat véltek létezni abban a papírhalmazban, ami logikai rend nélkül maradt a költő, mint minden földi halandó után. Barátok, ismerősök, szakemberek az őket foglalkoztató, érdeklő kérdésekre azonnali választ vártak a hagyaték gondozójától. Gyakran értetlenül álltak a teljesen érthető és megérthető válasz előtt, hogy a kéziratos hagyaték feldolgozása közben nem adható felelősséggel pontos információ, és kutatni csak a már feldolgozott, azaz raktári jelzettel rendelkező anyagban lehet. Mielőtt Pilinszky János az MTAK kézirattárába került kéziratos hagyatékát ismertetném, először általánosságban sorolom fel a kéziratos hagyatékok jellemzőit, feldolgozási módszereit, azokat a törvényszerűségeket, amik minden kéziratos hagyatékra érvényesek, akár irodalmi, akár tudós hagyatékról van szó. Ezek ismeretében a kutatás sokkal hatékonyabb. Irodalmi hagyatékok esetében gyakran előfordul, hogy a kéziratos költői, írói hagyatékot azonosítják az irodalmi életművel. Többet vagy kevesebbet sorolnak a tartalmába, mint amit az valójában takar. Mit tartalmazhat tehát egy kéziratos hagyaték?
