Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

TASI JÓZSEF: Nagy László indulásai

Hantai Simon festőművésznek műteremlakása volt a háború után a Damjanich utcában. Hantai maga is fiatal, 1922-ben született, őszintén kommunista elkötelezettségű és szereti az irodalmat. Lakása afféle művészeti-irodalmi szalonná vált; a fiatal írók nemcsak az írószövetségbe jártak csütörtök délutánonként, de Hantaiékhoz is. Hantai Simon a pályakezdő Juhász Ferencet gyermekkora óta ismerte, lévén maga is biai születésű. Kuczka Péterrel a kommunista mozgalomban kötött barátságot. Nem elhanyagolható, hogy a fiatal művészek a Forum Clubban is összejöttek, ennek Kuczka Péter szerint Ifjúsági Forum Club néven is működött egy tagozata. A Forum Club adta ki a Forum című irodalmi, társadalomtudományi és kritikai folyóiratot, amelyet Vértes György szerkesztett. A Forum a kommunista párt folyóirata volt; 1946-és 1947-ben még meglehetősen nyitott bármilyen előjelű irodalmi és művészeti érték számára. Nem véletlen, hogy szerzői között Nemes Nagy Ágnest is megtaláljuk. Továbbá a Forum Szalonban tartotta Hantai Simon festőművész 1948-as emigrációja előtti magyarországi egyetlen kiállítását. Az Anthológiát Hantai Simon állította össze, Kuczka Péter segítségével. Ez a kis kötet az utolsó kísérlet a Fényes szellők nemzedéke költőinek összefogására. Fényes szellők nemzedékén én a felszabadulás/megszabadulás, - utóbbi Esterházy Péter szóhasználata - után induló művészeket értem, természetesen nem csak a kommunistákat, de az újholdasokat, népieket, avantgárd-elkötelezettségűeket is. Szóval a teljes fiatal irodalmat. Ez a terminus technicus magába foglalja a Nyugat úgynevezett negyedik nemzedékét, melyet az Anthológiában Rába György és Pilinszky János képvisel a legmarkánsabban. (Itt csak utalok Sőtér István Négy nemzedék című antológiájára, amelynek 1948 szeptemberében sikerült a magyar költészet teljes spektrumát bemutatnia. F. Nagy László a Májusfákkal és a Tavaszi dallal szerepel Sőtér kötetében.) Hantai Simon gyűjteményében tehát különböző irodalmi és politikai elkötelezettségű fiatal költők szerepelnek. Pilinszky János híres verse - melyet ma A francia fogoly címen ismerünk, például a Válasz 1947-es szeptemberi számából került a kötetbe. Pilinszky 1971-ben így emlékezett Hantai Simonra és antológiájára: „Hantái Simon kiválasztott... Akkor írtam, azt hiszem 47-ben a Francia fogolyt, ez őt megragadta, illusztrálta. Nagyon kedves, talán még Bartóknál is filigránabb jelenség volt, mindig karonfogva járt a feleségével, így találkoztam velük itt-ott. Elmondta, hogy illusztrált. Én nagyon megköszöntem, ennyi volt kapcsolatunk. Még nem is láttam az antológiát. Soha nem láttam." Rába György verséről - A tábornok bánata - Kormos István elmondta, hogy az ő javaslatára került a kis kötetbe. Nagy László Sajnálom című költeménye a Valóság 1947-es karácsonyi számában jelent meg. Mivel Hantai 1948 március 15-re tervezte kötete kinyomatását, csak az 1947-ben megjelent versekből válogathatott. (Sőtérnek fél évvel több ideje volt az új költők szemlézésére.) 1974-ben, Életem című önvallomásában Nagy László is nyilatkozik az Anthológiáiól: „Verseinket Hantai Simon rézre karcolta és illusztrálta. Nyomtatott is belőle néhány példányt." Az idézetből kiderül, hogy az Anthológiát valószínűleg Nagy László sem látta. Hantai ugyanis nem rézre, hanem a Kuczka Péter által akko-