Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

TASI JÓZSEF: Nagy László indulásai

ugyanis 1947 őszén a Zrínyi főiskolás leánykollégiumból átlépett néhány képzőművész-főiskolás lány s ezek egyike, Szemes Piroska vitte el Papp Oszkár javaslatára a Valósághoz Nagy László rajzait és költeményeit. (Lásd erről a költő 1975. július 24i naplójegyzetét.) „Egyszer egy bicegő fiú keresett föl a köves konyhahelyiségben emlékezik a költő első látogatására a szerkesztő Lukácsy Sándor 1974-ben -, nagy nyaláb kéziratot, meg rajzot hozott. Öt versét, egy rajzát s prózában írt önvallomását adtam ki egyszerre, ez volt a bemutatkozása, s nevet is adtam neki: volt már egy Nagy László munkatársunk (ma 13. Nagy), ezért a költőnek, faluja, Felsőiszkáz után, F. Nagynak kellett lennie." így lett Lukácsy Sándor a költő második felfedezője és második „keresztapja" is érdekes, hogy mindkét esetben a későbbi B. Nagy Lászlótól való megkülönböztetés miatt került sor az Iszkázi, illetve F.-előnév felvételére. A Valóság 1947. decemberi száma közölte F. Nagy László Bemutatkozás című önvallomását, hét versét és egy 1947 augusztusában készített rajzát egy az út szélén, fatörzsön ülő anyókáról. A versek címe a következő: Rohadt zsupp alatt, Csalás, Öreganyám, Sajnálom, Otthon, Gyík, és végül a Nem apad el isten tehene. Mindjárt az első vers visszakapcsol az 1947. áprilisában megjelent Húsvét tájánhoz: ebben is, abban is Busa és Sörös a két ökör neve, bizonyára az iszkázi Nagyportáról. De milyen eltérő a szövegszerkezet! Míg a Húsvét táján-ban idilli kép közepén jelennek meg: „a föld fia csak szántogat, sorokat húz régi könyvbe, tükröspaiiú barázdákban himbálózva jár az ökre, s tán így beszél: ez a dolga a parasztnak, az ökörnek, sír az iga, hulla könnye a Busának, a Sörösnek" A Rohadt zsupp alatt szinte forradalmi hangvételű: „Harangoznak, zeng a levesnóta mindenkinek, bőg a Busa, Sörös kokas-levessél nem állunk ma szóba fehér ebéd lesz, bővizű, tökös mégis lobogunk, mint az üstökös" Ez utóbbi vers ékezet nélküli, legalábbis a sorok végén. Majdnem teljesen ilyen az Öreganyám és a Gyík is. Vagyis a költő versei külalakjának míves megformálására is ügyel már. A Húsvét táján utolsó szakasza alliterációzuhatagai Babits hatásáról tanúskodnak. Néhány hónap múlva, éppen Csokonait olvas a kollégiumban, amikor a hadügyminiszter kocsit küld érte: első találkozása Veres Péterrel életreszóló élmény a fiatal költő számára. Ennek kiváltó oka: Veres Péter a Valóság 1948-as áprilisi számában olvasta F. Nagy László néhány költeményét s meg akart ismerkedni a szerzővel. Mit olvasott a parasztpárti hadügyminiszter a népi kollégiumok folyóiratá-