Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

HIDVÉGI MÁTÉ: „Hallgatom álomi beszédem" (Nagy László álmai)

9ït\foéai t. (Játé ffriftannáció ezüstben ezért látunk lovakat, utóbbin ezért csak azokat. Összegyűjtött versei között cikluscímadó a MŰTÉT ANYÁNK SZEMÉN. ,JKeringj csak / te Isten vaklova" - írja ebben. Avers készülésekor, anyja szemműtéte után, lófogakról (76.11.29.) és beszélő lóról (76.III.17.) álmodik, támogatva ezzel minket abbéli igyekezetünkben, hogy komolyan vegyük a művészetet. Egyik legfontosabb álom-verse, a naplóban nyomonkövethetően megszülető JÖNNEK A HARANGOK ÉRTEM. Álmai: félálomban magasan, madárfészkeken, tojásokon lépkedtem haza, a harangok karon fogtak a levegőben." (75.III.1.); ,JLevegői betonúton utaztam álmomban." (75.III.3.) benne a versben: ,M^tijünk, menjünk a harangszóval, ballagjunk haza a levegőben... Jegenyék csúcsain lépegetve, vigyázva, hogy a madárfészek vért ne csöpögjön sarkunk után. " Egyik álmát megfejti, így írja bele a versbe: ,/ílrnodtam egy iskolaszertári lovat, megnyúzták, mint egy elevent. Figyelmeztetés, hogy kimaradt szürke lovunk bőre a versemből. Kamránkban a mérlegre dobva, de a farka lecsüng. Fölötte a kenyértartón hét keserű kenyér. Büdös a lóbőr, sárga zsírja is látszik. Előveszem a verset, ha lehet, beleírom." (75.III.4.); megérti, álma Krisztusi-szimbólum. Egyike az emberiség ősi, közös álmainak: archetípus. Emlékeztet a Jelenések könyvéit is. Felismeréséből olyan költői megoldás születik, mely talán egyedüli a világirodalomban: önéletrajzi verse átfordul passióvá, Krisztus-történetté, egységbe forr realizmus és misztika: „És borzalom a Virágvasárnap: vérem konok csacsiján vonulok az ablakok közt... Eefordítom a jeleket, hogy megtudjátok: mit élek át: jászolban fekszem, kényesen alvó számon patkányok csiszonkáznak, függőzik magukat fülembe, mert a ló fölvetett orrán is függnek, rémesebben, mint a takonykór. S mérlegen a lóbőr, csak farka lóg a kamra porába, fölötte keserű öt seb a kenyértartó keresztjein. " (Archetípust említettünk. Ezt a Jung-i kifejezést Nagy László is alkalmazza: „archetípus-vércsöpp" - írja KÍSÉRŐÉNEK FIÁNAK című versében.) Életművében nagyon sok álom-ihletésű vers található. Ezek Összegyűjtése, feldolgozása külön disszertáció tárgya lehetne. Az alábbiakban felsorolunk néhányat: ELVARÁZSOLT KASTÉLY. Repülés motívum. ROSSZ ÁLOM, FEBRUÁR 17. A repülés mellett megjelenik a repülő feszület motívuma: „Frontális feszületté átfordulva /alátekintek." A kép álom-eredetű: ^lmomban óriási feszületet láttam, ... feküdt a kereszt a levegőben. " (75.V.l.) ÁLOMBELI TELEFON, HARANGSZÓVAL. ,J3olond kis kalap ez, de csak szóljon, /vehetek nagyobbat is,... /hűsölhet és kávézhat alatta." A vonatkozó álom: „... boglyára való szalmakalapot láttam. " (75.11.16.) BAGOLYASSZONYKA. Álomfeljegyzés a vers írása idejéből: ,Álmodtam, de paráznát. " (75.VI.30.) TŰNŐDÉS NAGY SZERETŐKRŐL, A KARDCSÓKOLÓKRÓL. „... ez nagynagy emberáztató... " Versírás alatti álom: „Vízbe fidladtam. " (77.1.8.) HÁROM NAP, HÁROM ÉJ. E vers vers az álomban, mert megírása után hónapokkal bukkan fel egy álomban: „Simon Pista föltámadt. Kérdem: a versemtől támadt-e fel?" (76.IV.29.)