Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

GÖRÖMBEI ANDRÁS: Nagy László organikus költői világa

Végül költészetének utolsó és leginkább keserű periódusa a műfajok alkatába is átviszi új, minden korábbinál tragikusabb lét- és önszemléletét. A portréversek többnyire továbbra is értékek melletti állásfoglalások, de ezek az értékek most újra minden korábbinál reménytelenebb, lehetetlenebb helyzetben próbálják érvényesíteni magukat. Emellett ezek a porlréversek igen sokszor gyász­versek. Ezekkel szinte párhuzamosan sokféle műfaji változattal kísérletezik Nagy László, ír oratóriumot, egysoros verset és versesregényt is. Valamint egész ciklust ír és raj­zol képversekből, betűképekből és vidám üzenetekből erősítő és önerősítő játékul. Az utolsó pályaszakaszban az egykor diadalmas, közösségi ügyek képviseletében is bizalommal küzdő költői személyiség végképp periférikus helyzetbe szorul az ő eszményeivel ellenséges világban. Szerepversei, nomád- és haramiaszerepei ennek a felismerésnek a következeményei (Medvezsoltár, Ordas mondja, Versben bujdosó). De ebben a léthelyzetben is elemi értékek védelme hívja elő az archaikus és folklór szerepek megújított változatait és a léttitkokat faggató újabb folklór inspirációkat (Táncbeli tánc-szók, Szépasszonyok mondókát Gábrielre). A tragikus léttudat szólal meg a prózaköltemények lírát, epikát és drámát magas hőfokon mítosszal sugárzó darabjaiban, például a Vér-tanú arabs kanca című re­mekműben. Kísérletet tesz a groteszk és irónia esztétikai kamatoztatására is. Majd az összegző prózaköltemény zárja a pályát (Jönnek a harangok értem). . A lírai műfaj sok-sok változatát teremtette meg Nagy László költészete. Vala­mennyi változatban alkotott irodalomtörténeti mértékkel mérve is jelentős, sőt re­mekműveket is. Köztudott, hogy Nagy László ritmikájának tüzetes vizsgálata is hasonló szervessé­get és gazdagságot dokumentál. Érett költészete olyan ritmusszintézist is alkot, amelyben a tagoló magyar vers, az ütemezés szokványos változata és az időmérté­kes verselés, valamint a szabadvers elemei az ihlet természete szerint ötvöződnek. 20 Okkal vált költészete a verstanok kedvelt példaanyagává is. Az itt egymástól elkülönített jellegzetességek szerves egységben vannak Nagy László költészetében. Életműve olyan érték, amelyet nem hatálytalaníthat az utókor, hiszen a maga idejében, a saját korának kihívásaira teljes értékű művek sorával válaszolt. Természetes, hogy egy ilyen termékeny és intenzíven kísérletező alkotó életműve nem egyenlő rangú darabokból áll. A szakirodalom Nagy László költészetének is sok-sok darabját megkérdőjelezte vagy elmarasztalta már. Fölrótta, hogy a korai darabok sokszor a napi verses naplók szintjén vannak, inkább csak azért publikálta azok egy részét Nagy László, mert rögzíteni akarta, honnan indult. 21 A sematizmus időszakának darabjait maga Nagy László illette méltó kritikával, s rostálta ki jóré­szüket életművéből. 22 Többen szóvá tették már a rapszódiák keletkezése idején, s később is, hogy némelyikükben a művészi anyag, érzés, gondolat, látvány nem tud egységgé, minden pontján hiánytalan művészi élményt adó művé válni. Regisztrál­tak „közhellyé dermedő üres költői kijelentéseket" is. Megjegyezték, hogy a Bú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom