Tasi József szerk.: „Inkarnáció ezüstben”. Tanulmányok Nagy Lászlóról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 5. Budapest, 1996)

GÖRÖMBEI ANDRÁS: Nagy László organikus költői világa

Végül költészetének utolsó és leginkább keserű periódusa a műfajok alkatába is átviszi új, minden korábbinál tragikusabb lét- és önszemléletét. A portréversek többnyire továbbra is értékek melletti állásfoglalások, de ezek az értékek most újra minden korábbinál reménytelenebb, lehetetlenebb helyzetben próbálják érvényesíteni magukat. Emellett ezek a porlréversek igen sokszor gyászversek. Ezekkel szinte párhuzamosan sokféle műfaji változattal kísérletezik Nagy László, ír oratóriumot, egysoros verset és versesregényt is. Valamint egész ciklust ír és rajzol képversekből, betűképekből és vidám üzenetekből erősítő és önerősítő játékul. Az utolsó pályaszakaszban az egykor diadalmas, közösségi ügyek képviseletében is bizalommal küzdő költői személyiség végképp periférikus helyzetbe szorul az ő eszményeivel ellenséges világban. Szerepversei, nomád- és haramiaszerepei ennek a felismerésnek a következeményei (Medvezsoltár, Ordas mondja, Versben bujdosó). De ebben a léthelyzetben is elemi értékek védelme hívja elő az archaikus és folklór szerepek megújított változatait és a léttitkokat faggató újabb folklór inspirációkat (Táncbeli tánc-szók, Szépasszonyok mondókát Gábrielre). A tragikus léttudat szólal meg a prózaköltemények lírát, epikát és drámát magas hőfokon mítosszal sugárzó darabjaiban, például a Vér-tanú arabs kanca című remekműben. Kísérletet tesz a groteszk és irónia esztétikai kamatoztatására is. Majd az összegző prózaköltemény zárja a pályát (Jönnek a harangok értem). . A lírai műfaj sok-sok változatát teremtette meg Nagy László költészete. Valamennyi változatban alkotott irodalomtörténeti mértékkel mérve is jelentős, sőt remekműveket is. Köztudott, hogy Nagy László ritmikájának tüzetes vizsgálata is hasonló szervességet és gazdagságot dokumentál. Érett költészete olyan ritmusszintézist is alkot, amelyben a tagoló magyar vers, az ütemezés szokványos változata és az időmértékes verselés, valamint a szabadvers elemei az ihlet természete szerint ötvöződnek.

20 Okkal vált költészete a verstanok kedvelt példaanyagává is. Az itt egymástól elkülönített jellegzetességek szerves egységben vannak Nagy László költészetében. Életműve olyan érték, amelyet nem hatálytalaníthat az utókor, hiszen a maga idejében, a saját korának kihívásaira teljes értékű művek sorával válaszolt. Természetes, hogy egy ilyen termékeny és intenzíven kísérletező alkotó életműve nem egyenlő rangú darabokból áll. A szakirodalom Nagy László költészetének is sok-sok darabját megkérdőjelezte vagy elmarasztalta már. Fölrótta, hogy a korai darabok sokszor a napi verses naplók szintjén vannak, inkább csak azért publikálta azok egy részét Nagy László, mert rögzíteni akarta, honnan indult.

21 A sematizmus időszakának darabjait maga Nagy László illette méltó kritikával, s rostálta ki jórészüket életművéből.

22 Többen szóvá tették már a rapszódiák keletkezése idején, s később is, hogy némelyikükben a művészi anyag, érzés, gondolat, látvány nem tud egységgé, minden pontján hiánytalan művészi élményt adó művé válni. Regisztráltak „közhellyé dermedő üres költői kijelentéseket" is. Megjegyezték, hogy a Bú-