Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

POMOGÁTS BÉLA: Élet a zsarnokság szorításában (A „Niki" című regényről)

CÓ.&lúr SC.-ùen SPotncHfáfs ÚBéla Ugyanekkor ebben a harmadik részben található az a két epizód is, amely nemcsak az elhagyatott asszony és az elárvult kutya kilátástalan sorsát mutatja meg, hanem jelképes módon az ország végzetére is utal. A sintérek megjelenésére, kíméletlenségére és az állatorvosi főiskola rendelője előtt megjelenő asszony papagájának hisztérikus jelenetére gondolok: az első az erőszak barbár világát, a második a rabság romboló hatását példázhatja. Mindkét jelenet emlékezetes módon idéz fel egy világot, amelyben érvényűket veszítik a létezés alapvető értékei. Abszurditásukkal már az író későbbi nagy antiutópiáját, a kommunista diktatúrák szomorú lényegét leleplező G. A. úrX.-ben című regény szemléletét előlegezik. A Niki három szerkezeti egysége egyszersmind bizonyos szemléleti és érzelmi rendet is kialakít. Az első rész, amely mindvégig a természetben játszódik, valójában idill: az Ancsa-család bizakodik, mert úgy érzi, hogy egy nagyszabású, történelemformáló vállalkozás részese, ahogy az író mondja: a mérnök „emberszeretetét s mérnöki fantáziáját egyképp buzdította az új társadalomépítés", a kutya pedig boldog, mert végre igazi gazdáira talált, akik „szabadságát fölöslegesen nem csonkították meg", s ezért „úgy látszott szívesen beilleszkedik az emberi erkölcs szelíd világába". A történet második részében, a fővárosba költözés után eltűnik az idill, s kezdetét veszi valamiféle mind kilátástalanabb küzdelem: a mérnök azért harcol /önmagával is/, hogy megőrizze az új társadalomba vetett hitét, s képzettségének megfelelő álláshoz jusson, a kutya pedig azért, hogy a városba költözéssel elveszített természet és elemi szabadság helyett gazdáinál, az ő szeretetükben találjon megnyugvást és érzelmi kielégülést. Végül a kisregény harmadik részét tragikus érzület és légkör hatja át: a mérnök ártatlanul börtönbe került, felesége egyedül maradt, küszködnie kell, Niki sorsa pedig végképp megtört, napról napra közeledik szomorú végzete felé. A történet érzelmi ívét ez a fokozatos hanyatlás szabja meg, az életerőt felemésztő és az értékeket elpusztító folyamat, amelynek medrében az idillből tragédia lesz. A regénynek az idill magasából a tragédia mélységébe süllyedő érzelmi világát egy rondószerűen visszatérő motívum jellemezheti igazán. A rondó eredetileg /franciául/ körtáncot jelent, a poétikában a visszatérő, ismétlődő sorokat vagy rímet jelöli, az elbeszélő irodalomban pedig azt a megoldást nevezik így ,amely egy epikai mozzanatot, többnyire az első felhasználásától eltérő értelemben, a történet egy későbbi helyén megismétel, hogy ezáltal az idő múlását vagy ellenkezőleg éppen a dolgok változatlanságát érzékeltesse. A Niki írója, mint Egry Péter két modern író: Franz Kaffka és Marcel Proust Déryre tett hatását vizsgálva megállapította, több alkalommal is igénybe vette az ilyen rondószerű epikai megoldásokat.