Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

BOTKA FERENC: Déry Tibor és Németh Andor (Egy katalizátor szerep létrejötte és változásai)

&.$r.át* sr.-fen 33 Feltételezésünket Németh Andor 1931. március 18-i keltezésű, bukaresti képeslapjára alapozzuk (PIM Kézirattár), amely tréfásan nyugtázza az „örökbecsű" mű egv részének vételét. 34 Ld. 8. jegyz. 646. 35 Ld. Pomogáts Béla: Déry Tibor. Bp. 1974. 48-50, illetve Egri Péter: A kéthangú kiáltás. It 1969. 4. sz. 925-934. 36 A kisregény a Nyü regényújság 1933. jan. 9-i 3. (86.) számaként látott napvüágot. 1945-ben Pesti felhőjáték címmel adták ki. Kötetben való megjelenései: A kéthangú kiáltás. Bp. 1968. 279-410, Alkonyodik, A bárányok elvéreznek. Bp. 1972. 263-388. 37 Ld. a kisregény A Gellért-hegy kisebb lett és a Váratlan látogató c. fejezeteit. 38 Ld. 8. jegyz. 607-608. 39 Egy regény s egy színdarab kéziratának elvesztéséről ld. 8. jegyz. 594. és 610. 40 1922-ben például nem élt a Svenska Dagblatt nagyvonalú ajánlatával, hogy tudósítson számára Közép-Európából. (Ld. 8. jegyz. 617.) De ugyanúgy elhanyagolta a Literarische Welttel és a Münchner Illustrierte Zeitunggal kialakult kapcsolatait. (Ld. uo. 652-653.) 41 Ld. a Váratlan látogató és a De profundis c. fejezeteket. 42 Két regény. A Láthatár 1927. márc-ápr, 20. sz. 30, és N. A.: A szélén behajtva. 181-183. 43 Déry Tibor: ítélet nincs. Bp. 1969. 339. 44 Ld. Egy foglalt páholy története. Újság, 1938. nov. 20-1939. ápr. 23. (21 folytatásban a lap vasárnapi számaiban.) 45 A PIM Könyvtárában B 26.749 jelzeten. 46 Ld. Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről c. kötetének A párduc c. fejezetét. Bp. 1988. 85-96. (Irodalmi Múzeum) 47 Literatúra 1927. aug, 8. sz. 263. 48 Ld. a mű Üzenet a várból c. fejezetét. - Dr. Beck Salamon ügyvéd leveleinek tanúsága szerint Déryék válását 1928 novemberében mondta ki a bíróság. (PIM Kézirattár) 49 Ld. 8. jegyz. 651. 50 Ld. 8. jegyz. 657. 51 A Szegő-úodához kapcsolódik József Attüa és Szántó Judit összeveszésének, illetve Judit öngyilkosságának a története. A makacsul hallgatag költőből Németh Andor „húzza ki" - barkochbázás útján - levertsége nyomasztó okát. A „sztorit", mint ismeretes, többen is megnlák. Először Kosztolányi Dezső Barkochba c. elbeszélésében, később Németh Andor József Attiláról írt könyvében, s utóbb Déry Tibor az ítélet nincs 24. Két befejezetlen mondat c. fejezetében. 52 Németh Andorné: Emlékek. In: József Attila emlékkönyv. Bp. 1957. 220, és N. A.: József Attiláról. Sajtó alá rendezte Réz Pál. Bp. 1989. 463. 53 Németh Andor: Széljegyzetek egy nagy regényhez. Forum 1947. dec, 12. sz. 934, és N. A.: A szélén behajtva. Bp. 1973.334. 54 Marcel Proust módszeréről, tudomásunk szerint, először egy Szép Ernőről szóló bírálatában írt (Hetedikbe jártam. Bécsi Magyar Újság 1922. jan. 6. 5. sz. 5.), majd korszakos jelentőségét külön cikkben is megvilágította: Az elveszett idő keresése. Bécsi Magyar Újság 1922. dec. 10. 282. sz. 6. és N. A.: A szélén behajtva. Bp. 1973. 158-160. 55 Franz Kafka: A változás. Ford. Márai Sándor. Szabadság (Kassa) 1921. aug. 23-szept. 1. 182-191. sz. (9 folytatásban) - Déry Tibor: A Kriska. Uo. 1921. aug. 3-18. 166-178. sz. (13 folytatásban). 56 Déry szellemi építkezéséhez az említett években ld. Déry Tibor és Berlin c. kötetünk Az időábrázolás bergsom rétegei, továbbá A Zálogról és az Eszméletről c. fejezetét. (Bp. 1994) 57 Németh Lászlóról. Előadás a Magyar Rádióban, 1976. In: D. T.: Botladozás. Bp. 1978. 1. köt. 734-737. - Németh László Proust-tanulmányának tényleges ösztönző hatását látványosan hitelesítik azok a Dubrovnikből Illyés Gyulának írt sorok, amelyek a több részletben közölt esszé folytatását reklamálják. Ld. „Kedves Tiborkám!" „Drága Gyuszikám!" (Déry Tibor és Illyés Gyula levelezése.) In: „Költő felelj!" Szerk. Tasi József. Bp. 1993. 109.