Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

BOTKA FERENC: Déry Tibor és Németh Andor (Egy katalizátor szerep létrejötte és változásai)

Az első 1927-ből való, még a közös bécsi emlékekből merít, s a Literatúra „Hazai, s Külföldi Tudósítások" című rovatában olvasható. A költekező feleség címmel közölt kis anekdota nincs ugyan aláírva, de témájánál fogva szerzőjeként csak Németh Andor jöhet számításba. Hiszen egyedül ő lehetett szemtanúja 1921-ben Déry azon házi manőverének, amelyekkel az el kívánta leplezni felesége előtt, hogy felmondtak neki a Bécsi Magyar Újságnál. A kapott végkielégítést gondosan beosztotta, és részleteit „fizetésnapokon" átadta a gyanútlan feleségnek. Csakhogy közben az infláció is egyre erőteljesebben kezdett „vágtatni": az azonos összegekért egyre kevesebb élelmiszert lehetett kapni. Ezért amikor Déry két írótársát uzsonnára hívta, a háziasszony már nem tudott kávéval szolgálni. A kínos helyzetet Déry színpadias szemrehányása zárta: persze, hogy nincs kávé - mondta - hiszen „az ilyen gazdálkodás mellett neked az Isten pénze sem elég?!"... 4

' Mi lehetett Németh indítéka, hogy e csípős csattanót felidézze? Az ítélet nincs említett fejezetében Déry elmondja, hogy az Aranka iránti szerelme fellobbanásakor Németh Andor a felesége, Olga pártjára állt; szerette volna házasságukat megmenteni. Lehet, hogy az emlékek nyilvános felidézésével is ebbe az irányba kívánt hatni? (A válást csak egy év múlva mondják ki hivatalosan.) Ha így volt, megkapta a viszontválaszt. Az átutazóban ugyanis Déry neki ajándékozza megunt szerelmét, Mártát (Déryné alteregóját). Miközben Rácz vigasztalja, egyszer csak az ágyban találják magukat... 48 A következő szilánkok a közös berlini tartózkodáshoz kapcsolódnak. Mint ismeretes, Németh Andort baráti szálak fűzték Arthur Koestlerhez, aki 193132-ben Berlinben élt és működött. Kiérkezve Déry Németh megbízásából kereste fel: barátja kéziratát kellett átadnia. 49 Ha máskor nem, Déry ez alkalommal kapcsolatba kemlt Koestlerrel, akivel Németh kijövetele után is többször összejöttek. Mindez azért látszik fontosnak, mert Koestler, aki ekkor még kommunistának vallotta magát, igencsak hozzájárulhatott Dérynék a német mozgalomban való tájékozódásához; ahhoz az életkörhöz, amelyből utóbb a Berlinben játszódó Szemtől, szembe című kistrilógiája táplálkozott. - Németh Andor visszaemlékezéseiben szó esik Dérynék egy fordításáról is. A harmincas évek elején Németh újraírta ifjúkori drámáját, a Veronika tükrét, amelyet Déry Das lieilge Brünnlein címmel tolmácsolt. ' Mindezt azért érdemes feleleveníteni, hogy érzékelhessük, milyen kisszerű „vállalkozások" kísérték ekkor még Déry irodalmi próbálkozásait. A fentieknél jóval fontosabbnak látszanak viszont azok a „hétköznapok", amelyek a két barát a Szegő lányok gépíróirodájában töltött kézirataik gondozásával. Az idősebb és ügyesebb Szegő Juci utóbb Németh felesége lett, és Déryt is barátságába fogadta. A Szegő-"iroda" alkotó légkörét többen megörökítették, már csak azért is, mert József Attilát is ott találjuk az „ügyfelek"