Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

HÁROM ASSZONY (Déry Tibor levelezése Pfeiffer Olgával, Oravecz Paulával és Kunsági Máriával) Sajtó alá rendezte: Botka Ferenc

.unsági ^frlána külvilág elvárásai - s néha még: lehetó'ségei - iránt is: egyedül az írás szenvedélye élteti, a legtöbbször a közeli publikálás minden reménye és „haszna" nélkül. Csoda-e, hogy Olga ilyen körülmények között egyre inkább magányosnak érzi magát, különféle betegségekbe keveredik (vagy menekül), s időnként már-már fel is lázad, igaz, a legcsekélyebb siker nélkül. Csoda-e hát, ha ezek után alig várja a hazatérést, s hazatérését követően régi barátjánál keres vigasztalást. Ennek ellenére hisztérikus felháborodással fogadja a hírt, hogy férje is egy minden eddiginél hevesebb szenvedély rabja lesz: kamaszként rajong Böhm Arankáért, Karinthy Frigyes temperamentumos feleségéért. A csendben és titokban megkötött házasság viharos veszekedésekkel ért véget. 1928 novemberében hivatalosan is kimondták a válást. Az elmondottak, úgy hisszük, beszédesen illusztrálják: ebben a házasságban nem sok alkalom adódott a levelezésre. Férj és feleség csupán akkor nyúlt toll után, ha valamelyikük hosszabb-rövidebb időre elutazott. A levelek száma azonban még ezekhez a körülményekhez képest is rendkívül szerény. Mindöszsze öt maradt ránk az író hagyatékában: ebből kettő a férjé, három a feleségé. A nagy számok törvénye azonban úgy látszik, erre a nagyságrendre is érvényes: e néhány, sebtében papírra vetett üzenet is pontos és szemléletes képet ad a házastársak feszültségekkel teli életközösségéről. A Pfeiffer Olga által írt és a hozzá címzett levelek - az ún. Déry-hagyatékban találhatók. E gazdag kézirat-együttest és egyéb dokumentációt az író harmadik felesége hagyta 1979-ben végrendeletileg a Petőfi Irodalmi Múzeumra. Az író levelezését a Kézirattár őrzi. 1 Déry első levele közös életük egyik meghatározó változásáról tudósít. - A körülmények is „történelminek" nevezhetők. Napokkal a levél keltezése előtt megjelent az író Ló, búza, ember című verskötete. A Panoráma, az emigráció ismert képes hetilapja, április 30-tól folytatásokban közli fantasztikus regényét, A menekülő embert (1930-ban Éneklő szikla címmel jelent meg.) Anyagi gondjaik is valamelyest enyhülni látszanak. Olga megengedheti magának, hogy hazautazzon Budapestre - szüleihez, nővéreihez és természetesen férje édesanyjához; aki - egy évvel a „bejelentést" követően - már megbékélt a történtekkel, s aki immár a fiatalok meglátogatását tervezgeti. Bécsbe érkezésüket követően meglehetős szerencséjük volt: a DL kerületben, a döblingi elmegyógyintézet közelében, a Pyrkergasse 13. alatt sikerült lakáshoz jutniok. 1922 közepén azonban a háziak újra igénybe kívánták venni a szobákat, s ezért tekintélyes összegű lelépést ajánlottak fel bérlőiknek. Levelünk a megállapodásról tudósít, - s a férjnek egy olyan valutáris manőveréről, amely egész évre szóló gondtalan megélhetést biztosít számukra - Németországban.