Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)
UNGVÁRI TAMÁS: Déry, Aczél és a börtön
értékelés, sőt gondolkodás nélkül pusztán a maga féktelen kedvtelésére cáfol, bomlaszt, árul embert és eszmét, gyilkol és gyilkoltat." így Déry a vádlottról. Hogy egykori tíz oldalas cikkéről elfeledkezett, ezt írhatjuk a fogyó emlékezet rovására. Déry, bár a Kortárs szövegét változatlanul közölte, egy lábjegyzetet illesztett hozzá. „Restelljem-e tehát, hogy megírtam! Nem mentem föl magamat, tudatlanságommal sem védekezem. S hogy húsz év alatt elfeledkeztem a megírásáról? Az idő sem mentség." 20 Ez a nem mentem fel magam - maga a felmentés. Déry nem változtatott az emlékezés szövegén azok után, hogy memóriakiesése lelepleződött, hanem a főszöveggel ellentétes lábjegyzettel űzte el a botrányt. A sajtó Vértesnek nem adott igazat, ám Déryt keményen kioktatta arról, hogy aki az építés lázát vállalta egykor, vállalnia kellene az ezzel együtt járó tévedést is - azaz Rajk per igazában való hitet. 21 Ez a támadás a közvélemény szemében felmentette Déryt. A kritika feltétel nélkül ünnepelte. Az önéletrajz modoros keretét, melyben a nagy balatonfüredi malomkő köré megidézi az árnyakat, mint a középkori haláltánc modern variációját dicsérték. 22 Holott a modoros zárójel, melyben az emlékezés szereplőiről azt közli a szerző: „meghalt", inkább a cinizmus hedonizmusára vall. A történelmet a győztes, azaz a túlérő írja. Déiy ismét azonosult a pózzal, amit magára vett. Végső soron azzal vallotta be, hogy nem mentette fel magát, hogy felhagyott a kettős játékkal. A kettős játék, a gyarló ember s az érintetlen mű dichotómiájának vallása és vállalása megszűnt. Déry Tibor akaratlanul-öntudatlanul felhagyott a rendszer titkosírásos bírálatával. S elkezdte írni azokat az öregkori műveket, amelyekben, igaz közvetetten, a kapitalizmus embertelenségének bírálatában, a rendszer érdekei szerinti igazság az egyetlen rejtett üzenet. Az 197l-es s musical formájában is népszerű Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról az életmű mélypontja. Woodstock élményében az egyik hős, Eszter a nyilasok kísértését vízionálja. Aki kábítószert kínál neki, az nyilas pártszolgálatos. Az amerikai történelem és a magyar ilyen naiv áthallásokban ölt testet: „Úgy hallottuk, Hitler parancsára gettóba zárják a négereket, akarom mondani a zsidókat." 2i A Napok liordaUka és Az újabb napok liordaléka, ezek az újságba írott naplójegyzetek valaminő avítt teclinika és modernizáció ellenségről tesznek bizonyságot. A merő öregedés, vagy a Rajk-ügy leleplezésének traumája okozta mindezt, nehéz rekonstruálni. Ám 1968 után Déry Tibor csupán árnya volt önmagának. S ama kiegyezés megtestesítője, melynek úgy vélte elegendő formálisan eleget tennie s a művében megcáfolnia.