Botka Ferenc szerk.: „D. T. úr X.–ben”. Tanulmányok és dokumentumok Déry Tiborról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 4. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: Modell és mű (Krausz Éva alakja „A befejezetlen mondatban")

Egy későbbi, július 29-i leveléből megtudjuk, hogy Vajda Imre (a Munka külpolitikai cikkírója) néhány napra befogadta a szerelmeseket, és mint Eti dicséróleg említi, erről nem értesítette Kassákot. Kassák és Simon Jolán el se tudták képzelni, hogy Eti beleszeressen Vas Istvánba, ezért nem féltékenyek rá. Eti a róluk való terjes leszakadást tervezi. „Tudom, hogy anyámnak ez fájni fog - írja -, de ezt a fájdalmat megérdemli, mert teljesen érzéketlen az én egyéni örömeim és fájdalmaim iránt. 0 Kassák médiuma." Már az előző levélben felbukkan Déry Tibor: „Örülök, hogy Déry foglalkozik veled, mert amit a verseidre vonatkozólag mondott, abban igaza van. Én rossz kritikus vagyok, mert nagyon szeretem a dolgaidat, és ezért inkább azt veszem észre benne, ami jó, mint a hibákat. Igaz, hogy mielőtt még az utolsó levelet megkaptam, akartam írni hasonló kritikát, mint Déry neked mondott, de nem voltam biztos benne, hogy igazam van-e." Déry tehát biztos ítéletű írókritikusként jelenik meg Eti levelében, aki sorait így zárja: „Gyönyörű kis madaram, szerelmem, csókol még mindig szép szeretőd Eti." Egy keltezetlen „Zebulon"-levélben Eti bejelenti, hogy szakítást tervez: „Drága Zebikém, mindennek vége. Pestre nem mehetek. Nagyon boldogtalan vagyok, ugye mondtam, hogy én soha boldog nem leszek, és Te nem hitted. Már a vizsgára is készültem, és Kassák megígérte, hogy Pesten megszerzi azt az összeget, ami a vizsgához szükséges. És most megint mindennek vége. Nem is tudom megírni, olyan rémes dolgok történtek. De okvetlen akarok még egyszer beszélni veled" (Kiemelés: T. J.) A befejezés balladás: „Elmúlt szép szerelmem, üdvözöllek. Eti" Vas azonban Bécsbe utazott - ügyelniük kellett, hogy az ott vendékeskedő Kassákék ne fogjanak gyanút - s a táv- vagy levelező-szerelem tovább folytatódott. Hét bizalmas megszólítású levél dokumentálja ezt: „Leggyönyörűbb szerelmem"; „Drága kicsi fiam", „Aranyos mókusom", „Aranyos madárkám"; és még egyszer „Drága kicsi fiam", majd „Drága kis fiam". Eti tehát 1929 októberében hazautazott. Vas, akinek apja textilgyárat akart vásárolni (de nem fogadta el), gyakornok lesz a Standard Villamossági Rt-nél, ahol egészen 1938-ig magántisztviselőként dolgozik. Eti szembesül a tényekkel, melyeken még nincs ereje változtatni, ezért a szerelmesek viszonya megszakad. A felszabadító hatású bécsi év után Eti visszaköltözik Kassákék Lehel úti lakásába, eljár a Munka-körbe és a szavalókórusban, majd a tornászcsoportban is szerepel. Vas ezekben az őszi-téli hónapokban megtűrt vendég Kassák körében. Kassák nem nézi jó szemmel nevelt lánya és az ő általa felfedezett ifjú költő kapcsolatát; Vas István utolsó írása, egy könyvismertetés 1930 februárjában jelent meg a Munkában.

4 Megelőzte ezt az 1929-es szilveszteri ünnepség, ahonnan Vas István a Munka-kör fiatal festőivel egyikük lakására ment, bo-