Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930
szöveget megtaláltam Kassák Lajos Anyám címére című 1937-es kiadású könyvében. Szerinte Puskin temetésén mondott beszédében hangzott el ez a szöveg. Lehet, de az idézet leló'helye továbbra sem ismert. A Ki a faluba című röpiratot tehát 1930. május 20-án fejezték be szerzői. Kéziratát bizonyára a költő látta el nyomdai utasításokkal, így a megjelent szöveg remekül tipografizált, a kiemelni szándékozott részek nagyobb hangsúlyt kapnak. A következő nap, május 21-én szerda este a Tisza szállóban a röpirat szerzői találkoztak a vásárhelyi művelt ifjúsággal. A fennmaradt tudósítás szerint mindketten a Ki a faluba gondolatait ismertették a hallgatósággal. József Attila a nép tanításának fontosságát hangsúlyozta. A nép, mondotta: „Ismeretlen sziget, melyre a magyar államélet büszke óceánrepülői mostanáig nem igen és nem sokszor szállottak le" utalt a Justice for Hungary tragikus hőseire. 58 A napi hírek vagy egy szállóigévé vált könyvcím műveibe emelése nem volt idegen a költőtől, erről már az Ady emlékezete kapcsán szóltunk. A költő itt ismerkedett meg későbbi sógorával, Bányai Lászlóval és Gallyasi Miklóssal is. Mivel június 5-én Könyves Tóth Kálmán Budapestről már a röpirat megérkezéséről, sőt terjesztéséről is tudósítja Fábián Dánielt, a megjelenés napját korábbra teszem az eddig elfogadott június 6-nál. Június 2-án hétfőn, de legkésőbb 3-án kedden kellett a röpiratnak a nyomdából kikerülnie. A liberális Vásárhelyi Reggeli Újság és a kormánypárti Vásárhelyi Újság egyaránt június 8-án, vasárnap tudósít a röpirat megjelenéséről, utóbbi szerint a kiadványt már „szétküldték az ország öszszes egyetemi városába.' Érdemes megismerkednünk Könyves Tóth június 5-i levelével, mert pontosan rögzíti a Ki a faluba belső fogadtatását: „A B.M.T. füzetek l.sz. megjött. Még rendelkezést hozzá nem adtál. Egy csomót közülük ingyen szétosztottunk, míg valakinek az az ötlete támadt, hogy árusítani kellene, s neked is ez a szándékod vele. További utasításig tehát a szétosztogatást abbahagytuk. K.b. 60-80 drb-ra teszem azok számát, amit Szipszer szétosztásra egy pár embernek átadott. Várja az utasításodat a továbbiakra. Szerintem ennek propaganda jellege van s ha arra várunk, hogy majd elvásárolják, nagyszakállú zsidó lesz belőlünk. Véleményem szerint az egyetemek előtt a hallgatóknak szét kellene ingyen osztogatni egyszerre tömegesen, mert csak így van értelme és mozgalmi jelentősége és ereje. írd meg mit akarsz vele. A füzetre csak annyit, ami jó volt benne azt kihúztátok, s lett belőle egy gyurmány. Azonban mind ez nem fontos, jelentősége és lényege abban van, hogy fölhívja ifjaink figyelmét a kérdés fontosságára és megzavarja a poshadt vizeket. Attilának van egy pár kiváló aranyköpése benne. Mindegészre: célját eléri s ez a fontos s ebből a szempontból jó. Balogh Edgár írt, hogy nyáron több csoportban mennek faluzni s egy pár szociográfiai szakintézmény vezetőinek címét kérte tőlem, valamint hogy a Főv. Könyvtárban milyen anyag áll rendelkezésre egy kérdőív összeállítására és a szociográfiai felvételekre vonatkozólag, amit rendelkezésükre bocsájthatnánk, mert össze akarnak állítani egy kérdőívet, amelynek megszerkesztésére a sarló külön bizottságot alakított. Már eleddig is több intézménnyel állnak erre vonatkozólag kapcsolatban, ahonnan értékes anyagot kaptak. Ezt csak arra vonatkozólag jegyzem meg, hogyha most Pozsonyba utazol vigyél a füzet I.ből nekik egy csomót, talán hasznát tudják venni. Propaganda szempontjából mindenesetre hatékony erő s jó szolgálatot tehet nekik is."
