Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

SZÍVÓS MIHÁLY: Válság és eszmélet. József Attila filozófiai fejlődésének vázlata 1935-ig

SzíoósJPJiAá///' verseiben és írásaiban egyaránt foglalkozik, és amely mint búvópatak olykor eltűnik, majd újra és újra felszínre kerül és összeköti az életmű legfontosabb részeit. Ez a negyedik téma az etika, mely eleinte a szükségesnek tartott erkölcsi megújhodás, később pedig a freudizmussal való összefüggésében tematizálódik. A problémák teljeskörű exponálása és a megoldások együttese elsősorban az Eszmélet c. művében található, mely az életmű fókuszpontja. Az általam készített vázlatos filozófiai fejlődésrajz célja az említettek mellett az is, hogy rámutasson azokra a fontosabb filozófiai hatásokra és e hatások egymásbafonódásaira és konfliktusaira, melyek József Attilát egyetemi évei alatt és után, 1933-34-ig, az első nagy szintézis időpontjáig érték, valamint hogy kiemelje a költő és a gondolkodó önálló kezdeményezéseit 1935-ig, az utolsó alkotói korszak kezdetéig. Az alapvetően időrendi tárgyalást helyenként megszakítom, hogy az életmű különböző szakaszai közötti összefüggésekre rámutathassak. Az említett szintézist megelőző filozófiai válság részben új utak keresésére, részben korábbi gondolatainak markánsabb elméleti megfogalmazására ösztönözte őt: - Rövid kitérő után visszatért a marxizmus által mellékesnek tekintett filozófiai diszciplína, az etika primátusához. Két olyan visszaemlékezés is egybehangzóan utal arra, hogy az etikai problémák kiemelkedően fontos, sőt elsődleges szerepet játszottak nála, melyek szerzői alighanem a legalaposabban ismerték József Attila gondolatvilágát. Németh Andor: „S ezzel elérkeztünk József Attila életfelfogásának centrumába. Ez a pont József Attila erkölcsi indifferentizmusa... »Jóról és rosszról nem gondolkodom« írja, holott valójában folyton e két erkölcsi kategória foglalkoztatja."

2 Fejtő Ferenc így látja: „Azért is mondottam, hogy mint filozófus, a nagy görögöknek és a méltatlanul ócsárolt szofistáknak a rokona ő, mert József Attilát, akárcsak e szellemi őseit a valóság titkainak megfejtése nem önmagáért, hanem erkölcsi következményeiért érdekelte."

3 Szerintük tehát az erkölcs, az etika kérdései álltak gondolatvilágának középpontjában. Ebből következik, hogy a marxi filozófia, a freudizmus, vagy éppen a metafizika ehhez képest csak másodlagos lehetett. - A történetiség teljesebb felfogásához jut el azáltal, hogy a társadalom történetét elsősorban Hegel nyomán a tudat történetével kiegészíti. A hegeli életmű egészét felértékelik számára a fiatal Marx művei, az először megjelenő Gazdasági-filozófiai kéziratok. - Keresi a pszichoanalízis és a filozófia, valamint az etika kapcsolódási pontjait. II. A vizsgált korszak felosztását egyrészt József Attila lakóhely-változtatásai, másrészt politikai mozgalmakhoz való csatlakozásai kínálják. Ez utóbbi azonban semmi esetre sem jelentheti a filozófiai fejlődés alárendelését a politikai fejlődésnek, hiszen egyrészt egyenesvonalúságról egyik esetében sem beszélhetünk, másrészt az életmű egésze is ellene szól ennek. József Attila egyetemi tanulmányait három országban és négy egyetemen végezte. Először a szegedi egyetemre iratkozott be, ahol erkölcsfilozófiát hallgatott. Filozófiatanára Bartók György volt, aki Az erkölcsfilozófia története címmel tartott előadássorozatot, erősen protestáns szellemben. Tárgyalta a kanti etikát is

4

, de főleg Fichte etikai nézeteire helyezte a hangsúlyt.

5 A fiatal József Attilában az erősen