Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)

TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930

Szabolcsi Miklós és N.Horváth Béla egyidőben kiadott könyveikben felsorolják azt a kilenc gúnyos változatot, mellyel a költő gondoskodott a Magyar Szemle nevetségessé tételéről. A tizedik a címben rejlik. Ezek közül „a legenyhébb az idézőjelezett Magyar", mondja N. Horváth.

23 József Attila e tanulmánya írásával egyidőben, 1930. január 21-én, a BMT közgyűlésén felmerül Szabó Dezső pere a Genius Kiadó ellen és az író ekkoriban bejelentett terve: Bukarestbe költözik, román írónak. A kérdés megosztotta a társaságot: a jobboldaliak Szabó Dezső megbélyegzését kívánták, míg a baloldal, köztük József Attila, Illyés Gyula, Kodolányi János és Fábián Dániel ;

,heves beszédben keltek Szabó Dezső védelmére és eljárásait igazolva látták." Érdekes, hogy a forrásul szolgáló rendőri jelentés Simon Andort itt már a jobboldalhoz sorolja! 7. Ady emlékezete Ez az egyetlen költemény, amelyet József Attila a Bartha Miklós Társaságnak írt. Az alkalom: a Magyar ifjúság Ady emlékünnepélye 1930. március 23-án. Aznap, vasárnap délelőtt 11 órakor leplezték le a Kerepesi temetőben Ady Endre síremlékét, melyet Csorba Géza készített, az ünnepélyre pedig este negyed kilenckor került sor, a Vigadó nagytermében. A vers minden bizonnyal az ünnepély előtti utolsó pillanatban nyerte el végleges formáját. Erre vall maga a Hatvány Lajos által megőrzött kézirat, amelyen a költő még a vers letisztázása után is jayított-alakított; a sietős ajánlás: „Hatvány Lajosnénak szeretettel és szeretettel", valamint a keltezés: „Istenhegy, 1930. márc. 23 este 8-kor Hatvanyéknál."

25 Bizony, már sietni kellett a Vigadóba, a negyed órával később kezdődő ünnepélyre. No, az se nagy baj, ha elkéstek, mert a költő a fennmaradt meghívó szerint a program kilencedik előadójaként szerepelt, Vajthó László, Földessy Gyula és Féja Géza emlékbeszéde, Illyés Gyula ünnepi verse, Móricz Gyöngyi és Baló Elemér szavalata, valamint néhány megzenésített Ady-vers előadása után. József Attilát viszont Veress Sándor követte, aki Bartók és Kodály-dalokat adott elő zongorán. (Hatvány Lajos tévesen tulajdonítja március 22-ét az ünnepség napjának.) Az Ady emlékezete, ez a Szabolcsi Miklós szavával: „ódai formában tartott ünnepi beszéd", N. Horváth Béla szerint „József Attila barthás korszakának talán legtisztább tükre".

26 Ma gam is nagyon fontosnak vélem, ezért rekonstruálom keletkezésének és előadásának körülményeit, a fennmaradt dokumentumok alapján. Nem elhanyagolható, hogy Fábián Dánielt a BMT országos vihart kavart 1929. december 15-i I. Országos Kongresszusa után elbocsátották a budapesti Bethesda kórházból. Felkereste Varró Istvánt, a Századunk szerkesztőjét és előadta gondjait. Varró Jászi Oszkárhoz írott 1930. január 13-i leveléből tudjuk, hogy Fábián állása 1930. február l-jén szűnik meg.

27 Ezután utazott Köveskálra, szülőfalujába praktizálni, s egyben kivárni, hogy a BMT helyzete normalizálódjék. Távollétében a helyettese, Könyves Tóth Kálmán vitte a Társaság ügyeit, korántsem akkora elánnal, mint korábban Fábián. Asztalos Miklós elnök a berlini Collegium Hungaricumból eresztett meg néha egy-egy fejcsóváló levelet. Az Ady-ünnepélyt néhány nappal megelőzte az ú.n. koszorúbotrány. A Sarlósok 1930. március 15-én Petőfi szobrának megkoszorúzását tervezték. A koszorút magyar, cseh, román, szerb, horvát nemzeti színű szalagokkal - a Duna-menti népek színei - és egy vörös szalaggal kötötték át - valamennyi botránykő és kihívás az ir-