Tasi József szerk.: „A Dunánál”. Tanulmányok József Attiláról (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 3. Budapest, 1995)
TASI JÓZSEF: József Attila és a Bartha Miklós Társaság, 1928-1930
szét a magyar ifjúság egészének teret kínáló fórumot. ' Az előkészítő tanácskozások néhány hetes szünet után folytatódtak. November 7-én megalakult a konzervatív diákságot koordinálni kívánó Wesselényi Reform Klub, ugyancsak a BMT kezdeményezésére. Az Ifjúsági parlament előkészítő üléseire őket is meghívták. November 12-én Budapestre érkezett Balogh Edgár és a Múzeum kávéházban részt vett az előkészítő bizottság ülésén. Másnap este egy tabáni kocsmában Fábián Dániellel és József Attilával találkozott; felkérte őket, hogy állítsanak össze a Sarló számára egy szociográfiai kérdőívet, falukutató útjaik tudományos színvonalának emelésére 1929. december 15-én a Bartha Miklós Társaság megtartotta első Országos Kongresszusát. A társaság vezetőinek egy része, így Fábián Dániel és Könyves Tóth Kálmán programként jelölte meg a tudományos szocializmujs vizsgálatát. (NB. A BMT 1925-ös alapszabályában még az internacionalizmus és a zsidókérdés elméleti tanulmányozását tűzte ki céljául.) A kongresszuson József Attila valószínűleg nem vett részt, a fennmaradt jegyzőkönyv nem említi, míg például Lakatos Péter Pál és Féja Géza felszólalását rögzíti. 15 Fábián Dániel új világnézeti elvei, csatlakozása a Fábiánus Társasághoz a jobboldali sajtó heves reagálását vívták ki, a Nemzeti Újság szerint a BMT ezáltal méltatlanná vált névadójához és helyesebb, h*a Jászi Oszkár Társaság-ként szerepel a továbbiakban. Bár Fábián Dániel védekező-magyarázó nyilatkozatát még lehozta az Előőrs december 21-i száma, a Kongresszus körüli botrány és Fábián új nézetei miatt BajcsyZsilinszky nem támogatta tovább. Utolsó írása 1930. január 4-én jelent meg az Előőrsben. József Attila, aki-1929. november végén lett az Előőrs belső munkatársa, 1930. januárjában szintén meg kellett váljon a hetilaptól. Utolsó névvel, azaz monogrammal jelzett írása 1930. január 11-én jelent meg az Előőrsben (Bethlen István c. verse). 17 5. Új Magyar Föld és - néptelen szavak Az Előőrs december 21-én közölte a költő bírálatát az Új Magyar Föld 2. számáról, amely 1929. november 19-én jelent meg 18 , Simon Andor szerkesztésében. A bevezetőben idézi Féja Gézát, Fiatal napok című tanulmányából: „most már a kultúránknak adatott kijelentő mondatok jönnek." Ehhez hozzáfűzi, hogy „Szavakkal valók ezek a kijelentő mondatok és fogalmakkal..." Bírálatában, mely az általa írt legjobb kritikák közé tartozik, céljául tűzi a szó elválasztását a fogalomtól. „Eszmevivők tárulkozása ez a füzet és voltaképpen a legközvetlenebb gondolata ama komp-népnek, amely immár virágos szigetként megállapodni akar" - utal Ady Endre híres kompország-metaforájára. 19 Ezután néhány tanulmány bírálata, ismertetése, idézetek általi bemutatása következik. Bírálja a Csebi Pogány Béla által javasolt Kelet-európai Kultúrunió eszméjét: „a »sorstestvériségen« kívül mi vinné egyetlen csárda mámorába teszem a görögöket-tótokat, avagy a finneket és románokat." A bírált többi tanulmány gyakorlatiasabb, „majd mindegyik megegyzik abban, hogy a politikai tömörülésnél is fontosahb a gazdasági és társadalmi szervezkedés", ezt először Szász Béla nemzetiségi politikánkról írt tanulmányán igazolja. Pozitívan értékeli a Békéssy írói álnevet használó Szalhmári Sándor gondolatait tőkérőlmunkáról, valamint Szabó Bertalan elemzését a mezőgazdasági szövetkezetekről.
