Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

IV. Kitekintés: irodalmi kegyhelyek a nagyvilágban - Sargina Ludmilla: Két Puskin-ház

Sargina Ludmilla KÉT PUSKIN-HÁZ A már európai színvonalon álló orosz kultúra és irodalom történetében minden Puskinhoz kapcsolódik. Az orosz költészetnek, a szépprózának, a drámának, az újságírásnak - mindennek köze van Puskinhoz. Nem is csodálkoztam, amikor megtudtam, hogy az első orosz irodalmi múzeum létrehozásának gondolata is Puskinhoz kötődik. Az intézményalapítás ötlete 1837-ben, közvetlenül Puskin halála után született, emléke megörökítésére. De csak 1879-ben nyílt meg a Carszkoje Szeló-i (itt tanult Puskin) könyvtár, amely 1889-ben Puskin Múzeummá alakult át. Ez volt az első Puskin Múzeum Oroszországban. És egyben ez volt az első orosz irodalmi múzeum is. A volt Szovjetunió területén lévő irodalmi múzeumok két csoportba sorolhatók. Vannak irodalmi emlékmúzeumok és irodalomtörténeti múzeumok. Az irodalmi emlékmúzeumok általában emlékhely-komplexumok: épületet, lakást, birtokot, írók személyes tárgyait és irodalmi kiállításokat foglalnak magukba. Az irodalomtörténeti múzeumok kiállításai az irodalom fejlődését történelmi összefüggéseiben mutatják be. A volt Szovjetunió területén összesen kb. kétszáz irodalmi emlékmúzeum található, köztük tizenkettőt szenteltek Puskin életének és művészetének. E múzeumok közül kettőt mutatok be - két Puskin-házat. Az egyik a szó szoros értelmében vett ház, Puskin utolsó pétervári lakása a Mojka rakpart 12. sz. alatt. A másik az 1961-ben megnyílt moszkvai Puskin Múzeum. (Elképzelhető, hogy Puskin járt ebben az épületben, talán egy bálon, de ez csak feltételezés. Ettől függetlenül a múzeumot teljes joggal nevezhetjük Puskin házának.)

1 Azért választottam ezt a két múzeumot, mert két különböző múzeumtípust képviselnek. Mindkettő léte indokolt, bár mindkettő másképpen teljesíti Puskin-kultuszt szolgáló misszióját. (Mojka rakpart, 12. sz. ház) E házban élt Puskin élete utolsó éveiben, s itt is halt meg. Halála után a háznak sok tulajdonosa volt, majd 1926-ban nyílt meg a múzeum. Miután Carszkoje Szelóban és Moszkvában már működött Puskin-múzeum, nem volt szükség arra, hogy ebben a lakásban tartsák az általános jellegű kiállítási tárgyakat, párhuzamosan a fent említett múzeumok tevékenységével. Napjainkban ez a múzeum - Puskin utolsó otthona - a költő családja és barátai körében töltött mindennapi életével ismerteti meg a látogatót. Ezért itt csak azoknak a portréit helyezték el, akik megfordultak Puskinnál élete során, és csak azokat a korabeli illusztrációkat és dokumentumokat, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a költőhöz. Mindent eltávolítottak, ami a halála után került a lakásba. A kiállítás fentiek szerinti átalakítása lehetővé tette, hogy plasztikusabban rajzolódjon ki életének