Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

II. Esettanulmányok: XIX. század - Ratzky Rita: Petőfi öltözködéséről

Ratzky Rita PETŐFI ÖLTÖZKÖDÉSÉRŐL „Mikor ez a Sándor elénk jön, mindig van rajta valami, hogy az ember vele álmodik." (Pálffy Albert szavai Jókai Mór Életemből című művében) Petőfi ruházatára, külsejére feltűnően sok adatot találunk a visszaemlékezésekben, kortársi levelezésben.

1 Honnan ered ez a különös érdeklődés a költő személyes holmijai, tárgyai, szűkebb környezete iránt? A legtöbb visszaemlékezés harminc-negyven évvel Petőfi halála után született, amikor is halhatatlanságához kétség nem férhetett többé. Az emlékezőket megrészegítette az a tény, hogy egykor fizikai közelségbe kerülhettek a költővel - fakuló, esetleg szegényes emlékeiket megpróbálták kiszínezni, gazdagítani, hiszen az emlékezők többsége: volt iskolatárs, katonatárs, egykor szépreményű tollforgató életének csak egy rövid időszakában került kapcsolatba a zseniális költővel. Ezt figyelembe kell venni, ha a kortársak emlékezéseit forrásként kívánjuk felhasználni. A hajdan volt ismerősök emlékezetében szinte mindig megragadt valami apró részlet, ebben az apróságokra kiterjedő figyelemben tetten érhető az elmondottak hitelesítésére irányuló szándék. Ugyanakkor bizonyos, hogy többnyire az átlagostól eltérően, feltűnően öltözködött, és külseje azért is ragadt meg a kortársak emlékezetében. Szokatlan, furcsa megjelenéséről beszél Vachott Sándorné, Jókai Mór stb.

2 Kemény Zsigmond, aki ez idő tájt többször találkozik társaságban Petőfivel, „csinos öltözetű"-nëk írja le 1846. aug. 14-i naplóbejegyzésében.

3 De miért érdekli a kutatót az alkotó mindennapi életszférája? A művész mindennapi személyisége nem azonos az alkotásban megnyilvánulóval, de olyan sok az egybejátszás, hogy az előbbi alapos ismerete közelebb visz az utóbbihoz; a költő személyiségének rekonstruálása segít a művek értelmezésében. Ahogyan egy lehetőségig elmélyített életrajz az életmű mind pontosabb feltárását szolgálhatja, a személyiségkutatás éppen úgy válhat a művek komplex elemzésének segédeszközévé; tehát mindig az életmű az első és végső kutatási cél, de nem a történetiségétől és antropomorfizmusától megfosztott életmű. Nem viselettörténeti tanulmányt tart kezében az olvasó, célom, hogy bemutassam, élete különböző szakaszaiban miképpen használta Petőfi önkifejezésre, valamilyen eszmény közvetítésére vagy éppen elutasítására, tudatosan vagy éppen öntudatlanul külső megjelenését. (A vándorévek) Gyermekkori ruházata nyilvánvalóan még a szülők ízlését és változó anyagi helyzetét mutatja. A sárszentlőrinci (1831-1933), de még az aszódi tanuló évek is (1835-1838) anyagiak tekintetében biztonságosan telnek. Az előbbi időszakra emlékezik vissza a gyermekkoruktól mindvégig