Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

V. Elágazások - Kozák László: A médiakultusz

Kozák László A MÉDIAKULTUSZ (A kultusz) Történelem előtti társadalmak és világvallások közvetítőinek szerepére épülnek rá a médiák. Amellett, hogy „monopolizálják a történelmet", különösen a televízió - „az ipari társadalom angyali üdvözletét" közvetítik, úgy, ahogy ezt „a falu életében a katedrális harangtornya" tette.

1 Mintha a transzcendencia felé közvetítenének, bár fikciós és képi világot létrehozó képességük a valóságot szolgálja. Nincs veszélyesebb, mint a valóságot az érintésig megközelíteni. Az térkép, amelyben nincs kicsinyítés, a világ tárgyait feloldja térképségükben. „Istenekről kultuszuk tanúskodik . Pragmatikus értelemben így a televízió a világtörténelem legnagyobb kultusza. Nemcsak azért, mert egyre több időt töltünk vele, vagy mert a médiák mintát adnak a viselkedésmód, a divat, vagy a világkép tekintetében. Nemcsak azért, mert a médiák a tényeket is felülírják. Orson Welles Világok Háborúja című, a Marslakók támadásáról szóló fikciós-hangjátékát a hallgatók komolyan vették, de a társadalom nagy része a diktatúrák tájékoztatáspolitikájában megjelenő világképet is csak a társadalmi paradigma megváltozása után fogta föl csalásként. A televízió a személyiség terébe lépve önreflexiós tárgyként működik. Az egyén akkor is hozzá fordul, hogyha nem távoli földrészekről kíván hallani, hanem az időjárásra kíváncsi. Ha a stúdió előtt esik az eső, húzzunk esőkabátot. A marslakók itt vannak a földön. A hírhozók összetartják a társadalmakat, mint a macsingenga beszélők de a médiákban nem a megszólalóké a főszerep. A médiák tökéletesedésével a politikusok, vallásalapítók személyes hitele csak a média közvetítettsége által nyer reprezentativitást. A kérdés nem az, ki mit mond, hanem, hogy mennyire médiaképes. A híres Ford-Kennedy vagy Mitterand elnökségért folyó televíziós vitájának elemzése rávilágít arra, hogy a személyiség csak akkor érvényesülhet, hogyha a szerkesztés is együtt dolgozik vele. A személy egy képi-időbeli logo-ként jelenik meg. A nyilatkozatok lényegüket tekintve reklámfilmek. Befogadásukra az ismétlésük gyakorolja a döntő hatást. Az ismétlések azonban más szinten is jelen vannak. A „személyek" véleményeiből úgy válik a médiák megkívánta személyiség-logo, hogy mitológiai vagy fikciós archetípusokra épül rá a média-szöveg. Ez ad egyéniséget a média szereplőinek. Akár a történelem előtti korokban: a közvetítés állandóan újraélt mítosz. (A médiatér) A média a közvetítettség szokásrendszerének kialakításakor született meg. A régiek, akik Paliasz támasztotta széllel, jópadu gályákon keltek útra Delphioiba, nem kérdezhették a csaták kimeneteléről vagy a piaci játék szerencseszámairól Apollón papnőjét. A titok, amit a saját jövőjük je-