Kalla Zsuzsa szerk.: Tények és legendák, tárgyak és ereklyék (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei 1. Budapest, 1994)

III. Esettanulmányok: XX század - Kelevéz Ágnes: A pályakezdés önmítosza Babits Angyalos könyvében

A füzet elején, végén és közepén a többitől eltérő vízjelű lapok találhatók, a szélük ügyetlenül van ollóval méretre vágva. Az újrafűzés kezdetleges munka: nyilván maga Babits csinálta. Tehát 1906 folyamán - írás közben - még a „füzetet" is átszerkeszti, lapokat illesz be és emel ki, ahogy azt a tartalom megkívánja. A gyűjtemény lapjaira gyakran ragaszt korábbi kéziratokat, néha a versnek csak pár sorát, néha az egészet. Sőt előfordul olyan is, hogy csak egy szót vág le az eredeti papír széléről, és a kéziratot a füzetbe ragasztva a luk helyére egy tökéletesebbnek tartott változatot ír.

13 Babits a kötet befejezése, „lezárása" után is fejleszti szövegét, verseket ragaszt bele. Ezek lapkivágatok, melyeket megjelenésük után illeszt rá a korábbi verskéziratra nem bontva meg a ciklusok szerkezetét. E nyomtatványokon aztán újabb javításokat hajt végre, vastag satírozással húzza ki a sajtóhibákat.

1 Babits tehát rendszeresen gondozza szövegét, az elavultnak, rossznak ítélt variáns teljes megsemmisítésére tör (kivágás, besatírozás, leragasztás). A szándék nyilvánvaló: azt akarja, hogy kötete mindig a lehető legtökéletesebb szöveget tartalmazza., Az utolsó lapokon - az őskötetet mintegy megkoronázva - cikluscímekkel, vers- és oldalszámokkal ellátott pontos tartalomjegyzéket találunk. Végül az önmagát jegyzetelő, saját költeményeit filoszként is feldolgozó Babits még annak rögzítését is fontosnak tartja, hogy milyen verseket nem vesz fel kötetébe. A tartalomjegyzék után, szabályos függelékként a következő címmel sorakoznak a kéziratok: „Valamely oknál fogva e gyűjteményből kihagyandóknak véltem a következő verseket és töredékeket." A füzet élére bátran odaírhatnánk: Kötet, amely megjelent, egyetlen kéziratos formában. A verseket írta, a szöveget gondozta, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Babits Mihály. Babits később is nagy jelentőséget tulajdonított e kezdeti korszakának, élete folyamán két alkalommal idézte fel e fiatalkori költemények pontos keletkezési körülményeit. Egyszer Szabó Lőrincnek mesélte el, diktálta le egy önéletrajzi vallomással együtt, melyet a fiatal költőtanítvány gyorsírással hűségesen lejegyzett. Máskor barátjának, Szilasi Vilmosnak személyesen diktálta le vagy sajátkezűleg írta be, a neki ajándékozott verskötetekbe, a fiatalkori költemények létrejöttének időpontját, helyét, hangulatát és az esetleges költői hatásokat. Például a Turáni induló mellett ez áll: „Útközben Sárbogárd 906-7. A vonatra várva. Minden strófa megvolt mire fölszállt. így készül a legtöbb, ácsorogva, sétálva." Vagy a Vásár című versről ezt írja: „908. Közvetlen élmény után azonnal, vasárnap."

16 Felmerül tehát a kérdés: miért és kinek készült ez a kéziratos kötet? Talán valóban publikálási szándékkal? Biztos, hogy nem. A füzetben található 63 vers közül 18 az Irisben, 5 a Herceg hátha megjön a tél is című