Bisztray Gyula szerk.: Mikszáth Kálmán 1847–1910 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 5. Budapest, 1961)

végéig sem tudott szabadulni a babonás emlékek igézetétől. Az elbeszéléseiben oly gyakori misztikus vonás, a babonák nagy szerepe, a kísértetjárások — mind a szklabonyai évek s részben a temetőre néző házacska emlékképeihez fűződnek („Galandáné asszonyom", „A lohinai fű", „Kísértet Lublón", a „Prakovszky" történetébe iktatott danse macabre, „A szelistyei asszonyok "-ban megismétlődő kísérteties tánc, „A fekete kakas" stb.). Mikszáth, a realista író szükségszerűen elsősorban közvetlen környezetéből merítette témáit. Természetes tehát, hogy családi köre, a család történetében előforduló epizódok sokszor megihlették tollát. Nagyapja, apja és anyja, szüleinek rokonsága, apjának barátai és ismerősei gyakran felbukkannak elbeszéléseiben. Legelső regényének már a címe — „Az apám ismerősei" (1878) — hangsúlyozza az író szubjektivitását. „Prakovszky"-ban az író édesanyjával utazgat, „Fili"-ben édesanyjától tájékozódik a társadalmi viszonyok felől, s tőle tudja meg, hogy családjuk nem tartozik a vidék előkelőbb famíliái közé... Volt két testvére is: nővére, Mária, aki tizenhat éves korában halt meg, és öccse, Gyula. Mindkettőjük emlékét megörökítette egy-egy elbeszélésben („Mikor a sírkövet hoztuk", „A fekete asszony"). Mikszáth diákkora — a legmaradandóbb ifjúkori emlékek időszaka — a Bach-korszakra és a kiegyezés előtti évekre esik. Az elnyomás az egész nemzetre ránehezedő „vaspálcájával" sokkal közelebb hozta egymáshoz az embereket, osztályokat, mint bármikor azelőtt. A parasztság, a polgárság, a kis- és középbirtokos nemesség egyformán érezte, hogy idegen hatalom grasszál az országban, az veti ki az adót, az hajtja be a jövedelmet, s kénye-kedve szerint nyomorítja gazdasági életünket. Még az arisztokrácia is, amely 48 előtt — némi jobbakat, egy Széchenyit, Wesselényit, Eötvöst nem számítva — megközelíthetetlen magasságokba zárkózott várai és palotái közé, még az arisztokrácia is „leereszkedett" az alsóbb rétegekhez, mert a bécsi kormány kiszorította