Bisztray Gyula szerk.: Mikszáth Kálmán 1847–1910 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 5. Budapest, 1961)

Mikszáthot mint a magyar dzsentri, a bomló nemesi világ legkitűnőbb ábrázolóját tartja számon az irodalomtörténet. A köztudatban sokáig úgy élt alakja, hogy ő maga is ebből a társadalomból szakadt ki. Családját mindkét ágon nemes famíliáknak hitték, s úgy értelmezték Mikszáth társadalomkritiká­ját, hogy az „saját" osztályával szemben, tehát „belülről" nyilatkozik meg. Ezt a látszatot hosszú időn át az író maga is táplálta. Apja nevét Kiscsoltói előnévvel díszítette, anyja családjáról, a Veres-családról pedig azt mesélte, hogy Farádi vagy Fáradi előnevét „a két koldusdiák" szerezte! Több más elbeszélése szerint az ő ősei is, feleségének ősei meg éppen várakban és kastélyokban lak­tak, s csontjaik kriptákban porlanak... Amikor Mikszáth efféle legendákkal színezi meséit, nem tesz egyebet, mint alkalmazkodik a millennium korának görögtűzben tetszelgő társadalmá­hoz. Hazugságnak tartotta az uralkodó osztályok egész életét — mért ne csa­tolja hozzájuk tréfából, játékból a maga szép hazugságait is? Küzdelmes ifjú­ságában hányszor kellett tapasztalni i, hogy zsúpfödeles házukból kilépve nem a „saját" osztályabeliek, nem a kiváltságos társadalom védőkarjai fogadják ! Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabo­nyán. (Ma: Csehszlovákiában.) Apja előbb mészáros és kocsmáros volt (mint Petőfi apja), utóbb e kettős foglalkozásból földet vásárolt, s mint kisbirtokos gazdálkodott. Ez a kis falusi gazdaság nyújtotta később a birtokos osztályból való eredet látszatát s hírét. Szklabonyán két ház őrzi Mikszáthék emlékét. A szülőház, tágas udvará­val, és a jóval szegényesebb későbbi lakóház, melynek ablakai a temetőre néz­nek. Mikszáth ez utóbbiban töltötte gyermek- és ifjúkorát. A temető közelsége erősen hatott képzeletére, s ez műveiben is megnyilatkozik. A nép babonás hiedelme, miszticizmusa, boszorkánymeséivel és rémtörténeteivel döntően be­folyásolta a gyermek lelkivilágát. Mikszáth ismételten megvallja, hogy élete

Next

/
Oldalképek
Tartalom