Bisztray Gyula szerk.: Mikszáth Kálmán 1847–1910 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 5. Budapest, 1961)

„Nagy rendet vágott a kaszás." — Ezekké/ a szavakkal adta tudtunkra Var kas Eászló a rettenetes valót. Ez volt május 28-án, déli ' j 2

i órakor, 12 nappal a jubileum után. . . Halálának híre mint a futótűz terjedt szét a városban, mert egy félóra alatt a hágunk tele lett a megdöbbent ismerősökkel, jóbarátokkal és újságírókkal. Ma, annyi sok év után szinte hihetetlennek látszik magam előtt, hogy hogy is bírtam én magamat ekkor fenntartani. Azt hiszem, hogy egy nemébe az önkívületnek estem, minden más iránt érzéketlen lettem ; csak az a gondolat élt bennem : megtenni mindent, amiről csak gondolhattam, hogy ő óhajtotta, szerette volna. Segítettem a felöltöztetésénél, úgy, mint ahogy az/ mindig tettem. A jubileumkor viselt ruháit adtam rá és leterítettem jehér lepellel. . . " (Részlet Mikszáth Kálmánné „Visszacmlékezései-ből.)