Bisztray Gyula szerk.: Mikszáth Kálmán 1847–1910 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 5. Budapest, 1961)

„Midőn Mikszáth Kálmán első ízben kereste fel Gleichenberget, egy gonosz^ természetű gégebajjal jött oda, amelynek gyógyulása annál bajosabbnak látszott, mert Mikszáth — mint országosan tudva van — beszélni nagyon szeret. Márpedig gégebajának gyógyulására elengedhetetlen föltétel volt, hogy némuljon el egy időre és hallgasson, mint a hal. Hogy e tilalmat meg ne törhesse, minden szabad időmet vele töltöttem s helyette beszéltem én, csakhogy ö szóhoz^ ne juthasson..." (Závori Sándor Mikszáth betegségéről „Emlékezzünk régiekről !" című könyvében.)