Baróti Dezső szerk.: Radnóti Miklós 1909–1944 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 4. Budapest, 1959)

sággal rajzolta meg költőtársa életét, költői mondanivalóját s tragikus halálát. Pontosan és a kommunista költő szolidaritásával. S érdemes lenne ismét részletesen elemeznünk egyik félelmes logikájú versét (Péntek), amelyben a természeti képek s a politikai mondandó s az egymást követő strófák zenéje oly elválaszthatatlanul összeolvad, s a visszacsattanó két záró sor kimondja kemény politikai ítéletét: Az április megőrült, vonít a fagy felett, három barátom elment s mindhárom elveszett. Az április megőrült, vad zápor hullt időnként, az egyik él, bolond, s nem sejti, hogy mi történt. Az április megőrült, s kiöntött sok folyó, a másik, az nem él már, agyában két golyó. Négy napja, hogy megölték. A harmadik fogoly. Gyümölcseink lefagynak. Szájam körül mosoly.