Szántó Judit - Kovács Endréné szerk.: József Attila 1905–1937 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 3. Budapest, 1958)

amelyet a költő önnön kínjairól, az új világért harcoló ember fejlődésének ne­hézségeiről és buktatóiról tesz. E vallomás nélkül, kora negatív oldalainak bátor ábrázolása nélkül költészete kevésbé lett volna emberi, mert nem tudta volna megpendíteni kora embere lelkének valamennyi húrját. Épp ezek az ellentétek, épp ez a diszharmónia József Attila költészetében teszik ezt a fiatalon elpusztult és szelleme kincseinek javával adós maradt költőt a XX. század leg­nagyobb magyar szellemeinek lelki rokonává. Mert ezek a diszharmóniák köl­csönzik nemcsak Ady Endre költészetének tüzét, színét és nagyszerűségét, hanem Bartók Béla zenéjének is. Bartók szellemileg nem József Attila kortársa volt: ő egy előbbi nemzedékhez tartozik, ő Ady Endrével egykorú és rokon. De József Attilával is összefűzi az, hogy átélte ő is a fasiszta korszak minden kínját, a felbomló kapitalista kultúra okozta minden szenvedést és vergődést. És művében Bartók is éppúgy ábrázolja — mint József Attila — a felbomlást és kétségbeesést, a betegség és a magány, a barbárság és a züllés deformáló ha­tását, mint a bomlás erői fölötti győzelem, a nép egészséges erőivel való össze­forrás és ilyen módon az emberi és társadalmi gyógyulás útját. A harag és a kétségbeesés, az irónia és az emberkáromlás motívumai Bartóknál is felhang­zanak, mint József Attilánál, nála is a természet idilljébe, a népi kultúra har­monikus világába való menekülés motívumaival összefonódva. A haláltánc víziója Bartók látomása is. Bartók Béla mindvégig bátor és meg nem alkuvó antifasiszta volt, aki gyűlölte a magyar urak parazita rétegét, és erre a gyűlö­letre építette nép- és honszeretetét. Ő épp olyan „pokoljáró" volt (művének kitűnő magyar ismerője és magyarázója, Szabolcsi Bence kifejezését használ­va), mint fiatalabb kortársa, József Attila. Bartók Béla is zenéje mottójául választhatta volna azt, amit József Attila választott mottóul 1934-ben megje­lent, és nem véletlenül egy Bartók opusról „Medvetáncnak" elnevezett, ösz­szegyűjtött verseit tartalmazó kötetéhez :

Next

/
Oldalképek
Tartalom