Szántó Judit - Kovács Endréné szerk.: József Attila 1905–1937 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 3. Budapest, 1958)
amelyet a költő önnön kínjairól, az új világért harcoló ember fejlődésének nehézségeiről és buktatóiról tesz. E vallomás nélkül, kora negatív oldalainak bátor ábrázolása nélkül költészete kevésbé lett volna emberi, mert nem tudta volna megpendíteni kora embere lelkének valamennyi húrját. Épp ezek az ellentétek, épp ez a diszharmónia József Attila költészetében teszik ezt a fiatalon elpusztult és szelleme kincseinek javával adós maradt költőt a XX. század legnagyobb magyar szellemeinek lelki rokonává. Mert ezek a diszharmóniák kölcsönzik nemcsak Ady Endre költészetének tüzét, színét és nagyszerűségét, hanem Bartók Béla zenéjének is. Bartók szellemileg nem József Attila kortársa volt: ő egy előbbi nemzedékhez tartozik, ő Ady Endrével egykorú és rokon. De József Attilával is összefűzi az, hogy átélte ő is a fasiszta korszak minden kínját, a felbomló kapitalista kultúra okozta minden szenvedést és vergődést. És művében Bartók is éppúgy ábrázolja — mint József Attila — a felbomlást és kétségbeesést, a betegség és a magány, a barbárság és a züllés deformáló hatását, mint a bomlás erői fölötti győzelem, a nép egészséges erőivel való összeforrás és ilyen módon az emberi és társadalmi gyógyulás útját. A harag és a kétségbeesés, az irónia és az emberkáromlás motívumai Bartóknál is felhangzanak, mint József Attilánál, nála is a természet idilljébe, a népi kultúra harmonikus világába való menekülés motívumaival összefonódva. A haláltánc víziója Bartók látomása is. Bartók Béla mindvégig bátor és meg nem alkuvó antifasiszta volt, aki gyűlölte a magyar urak parazita rétegét, és erre a gyűlöletre építette nép- és honszeretetét. Ő épp olyan „pokoljáró" volt (művének kitűnő magyar ismerője és magyarázója, Szabolcsi Bence kifejezését használva), mint fiatalabb kortársa, József Attila. Bartók Béla is zenéje mottójául választhatta volna azt, amit József Attila választott mottóul 1934-ben megjelent, és nem véletlenül egy Bartók opusról „Medvetáncnak" elnevezett, öszszegyűjtött verseit tartalmazó kötetéhez :
