Keresztury Dezső - V. Nyilassy Vilma - Illés Lászlóné: Arany János 1817–1882 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 1. Budapest, 1957)

„Az óra lüktet lassú per cégé s sel, Kimérve a megmér be tien időt; i ihren a honfigond vir ásatva mécsei, Homlokra összébb gyűjti a redőt. Vajúdni meddig tart még e világnak ? Sors! óraműved oly irtóztató: Hallom kerekid, amint egybevágnak: De nincs azpkhoz számlap, mutató." (MAGÁNYBAN) (42) A hatvanas évek végére ismét megroppan: költőként elnémul, „éneklőből énektanár" lesz. A kiegyezés évéből származó arcképei híven tükrözik mély lelkiválságát. HÓ