Keresztury Dezső - V. Nyilassy Vilma - Illés Lászlóné: Arany János 1817–1882 (A Petőfi Irodalmi Múzeum kiadványai 1. Budapest, 1957)

,,A% Ember Tragoediája úgy conceptióban, mint compositióban igen jeles mit. Csak itt-ott a verselésben meg a nyelvben találok némi nehéz késséget, különösen a lyrai részek nem eléggé zengök. . . h la óhajtásom a Kegyed akaratjával találkoznék, akkor sorról sorra kijelölném a helyeket, hol — semmi esetre sem lényeges — változtatási gondolnék célszerűnek; vagy belenyugvása esetében magam tennék rajta egykét tollvonást. . (ARANY JÁNOSMADACH IMRÉNEK. PF.ST, IMI, SZEPTEMBER 12.) „Egy kézirat van nálam: Az^ Hmber Tragoediája. Faust-féle drámai compositio, de teljesen maga lábán jár. Hatalmas gondolatokkal teljes. Filső tehetség Petőfi óta, ki egészen önálló irányt mutat. Kár, hogy verselni nem tud jól, nyelve sem ment hibáktól. De talán még ezen segíthetni: a mii igen figyelemre méltó. . . Mily jól esik ez örökös m aj mol ás után egy kevés eredeti hangi" (ARANY JÁNOS-TOMPA MIHÁLYNAK. PEST, ítél. AUGUSZTUS 25.) (40) Arany hívja föl az irodalmi közvélemény figyelmét Madách hatalmas művére. A szerző kérésére átjavítja a drámai költeményt. — A Kisfaludy Társaság —• amelynek i860 óta igazgatója — őt bízza meg az Hmber tragédiájának sajtó alá rendezésével.