Kendéné Palágyi Erzsébet szerk.: Magyar Nemzet 1938. aug. 25–1944. márc. 22. Repertórium (1938-1939) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. Napilapok repertóriumai, Budapest, 1980)
Botka Ferenc: Előszó
ELŐSZŐ Kötetünkkel űj sorozatot indítunk: az újságrepertóriumokét. Szakkörökben már több izben szó esett arról, milyen mérhetetlen gazdagságot rejtenek napilapjaink, milyen fontos lenne feltárni ezeket a művelődéstörténet, helytörténet és általában a történettudomány müveló'i számára, milyen nagy tömegű elfeledett adatot, összefüggést tudna felszinre hozni az ilyen természetű munka, s hogy a lapokban megó'rzó'dött információk felszinre hozása mennyivel konkrétabbá, gazdagabbá tenné egész múltunkról való tudatunkat, nemzeti hagyományainkat. Különösen irodalomtörténetirásunk szempontjából fontos napilapjaink irodalmi vonatkozásainak feltérképezése, hiszen közismert, hogy a múlt század második felétói kezdve a sajtó jelentette Íróinknak az egyik legfőbb publikációs lehetőséget, nem egy klasszikusunk pedig egzisztenciálisan is a hirlapiráshoz kötó'dött. Kritikai kiadásaink tanúsítják, milyen hihetetlenül sok - elfeledett vagy éppen ismeretlen - irás lappang a még csak fó' vonulataiban felmért újságrengetegben. E terület komplex filológiai feltérképezése meghaladja egy-egy kutató vagy akár egy intézmény lehetó'séget. Amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum mégis megkísérli a feladat - legalább részleges - megoldását, már eleve szükitett, csak a lényeges momentumok megragadását célzó szelekció szempontja alapján teszi azt. Nem sajtónk egészének repertorizálását kivánja elvégezni, hanem csupán néhány kiemelkedő' jelentőségű napilapét: azokét, amelyek a fejlődés fő sodrában állva színvonalban is a legtöbbet adták. S ezeken belül maradva sem törekszik a teljességre: csak azt gyűjti fel, ami az irodalommal s tágabb értelemben az irodalmi jelenségek művészi és társadalmi közegével kapcsolatos. Elsőként a Magyar Nemzet (1938-1944) évfolyamainak a feldolgozását vállaltuk. Elsősorban kiemelkedő történelmi szerepe miatt, de nem titkoltan azért is, mert viszonylagosan kis terjedelme alkalmat adhat az általunk választott módszer kikísérletezésére, gyakorlati kimunkálására. A gyűjtőmunka beindításakor a következő normatív szempontokat dolgoztuk ki köteteink összeállítói számára: 1. Repertóriumaink célja a napilapokban levő szépirodalmi, kritikai és irodalmi érdekű közlemények regisztrálása. 2. Az adatfelvételek legalapvetőbb módszerbeli mozzanata a szelektálás . 3. Mindenekelőtt: mindattól, ami átvétel, híranyag vagy "ollózás", külön kell választani a napilap anyagából azt, ami önálló, ami a szerkesztőség saját véleményét, szellemi teljesitményét tükrözi. 4. A szelekció következő lépése a szépirodalmi és a szépirodalomhoz kapcsolódó kritikai anyag kiemelése. Ez viszonylag egyszerű: a versek, elbeszélések, regények, illetve ezek bírálatai, ismertetései jól elkülönithetők az egyéb közlemények' tői. 5. A szelekció harmadik momentuma az irodalmi érdekű anyag kiválasztása. Ez durván körülhatárolva a következőkből áll: publicisztika, szociográfia, szinház-, film- és képzőművészeti vonatkozású Írásművek. 6. Az irodalmi publicisztika részben a vezércikkekből áll. De természetesen a lap belső oldalain is találunk idetartozó Írásokat. Gyűjtésük azért látszik fontosnak, mert ezek fejezik ki legjellegzetesebben a lap irodalmi-politikai állásfoglalását, szerepét a kor szellemi életében.
