Pesti Ernő szerk.: Az Est–lapok 1920–1939. Repertórium (1920–1924) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. Napilapok repertóriumai, Budapest, 1982)

Vásárhelyi Miklós: Az Est-lapok. 1920-1939

A szépirodalom 1922-től egyre nagyobb helyet kapott a három lapban. A papírhiány ekkorra már csökkent, a lap anyagi és erkölcsi helyzete megerősödött, és 1923 elején Miklós Andor teljhatalommal ruházta fel a kiváló irodalmi rovatszerkesztőt, Mikes Lajost. Mikes Lajos írása jelentette be 1923. május 6-án egyszerre a Pesti Napló, Az Est és a Magyarország hasábjain a "békeidők tárcarovatának" felújítását: "Az Estlapok segítségére siet a nehéz helyzetben levő magyar irodalomnak, és újra megnyitja állandó tárcarovatát, a modern költészet és elbeszélőirodalom reprezentánsainak bevonásával, a fiatalabb irógeneráció minden igazi tehetsége előtt. A magyar lapokból kiszorult az irodalom. A politikai cikkek teljesen lefoglalták a lapokat, amelyek korlátozott terjedelműek[...] A legkiválóbb magyar írók hatalmas seregét nyerte meg munkatársainak Az Est-lapok, de a fémjelzett nevek mellett gondunk lesz friss, most jelentkező talentumok számára is, akiknek ez az egyetlen lehetőségük. " A tárgyalt időszakban Babits Mihály, Barabás Lóránd, Földi Mihály, Heltai Jenő, Juhász Gyula, Karinthy Frigyes, Kárpáti Aurél, Kodolányi János, Krúdy Gyula, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Nagy Endre, Nagy Lajos, Schöpflin Aladár, Somlyó Zoltán, Szabó Lőrinc, Szomaházy István, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Tóth Árpád és Zilahy Lajos a legtöbbet foglalkoztatott író. Négy költeményével azonban jelentkezett már József Attila is. A fenti névsorok és a régi újságok tanulmányozása azt mutatja, hogy Az Estlapok irodalompolitikája nagyvonalú volt: a szerzők és a müvek kiválasztásában egyaránt. Arra törekedett, hogy összehangolja a popularitást az értékek teremtésének ösztönzésével. Hasábjain helyet adott a bűnügyi regénytől a könnyed szórakoztatáson át a magas rendu irodalomig sokfajta írásnak. Vázlatos áttekintésünkben igyekeztünk kiegyensúlyozott, tárgyilagos kritika keretében bemutatni Az Est-lapok történetét, szerepét, s nem tagadjuk, korrigálni is a róluk kialakított egyoldalú ítéletet. Tudományos kutatásunk méltó helyükre emelte azokat az írásokat, elbeszéléseket, verseket, tárcákat, cikkeket, regényeket, amelyek annak idején Az Est-lapok hasábjain jelentek meg, de az e műveknek nyilvánosságot teremtő orgánumokról s főleg azok fenntartójáról elfeledkezett, illetve velük kapcsolatban csak a negatívumokat hánytorgatta fel. Pedig Az Est-lapok, hibáik és vétkeik ellenére, a magyar művelődéstörténet lényeges és el nem hanyagolható, értékes fejezetét alkotják. Bízunk benne, hogy e lapok most megjelenő repertóriuma hozzájárul majd az eddiginél tárgyilagosabb ítéletek kialakításához. Vásárhelyi Miklós Irodalom: Az Est 1935. április 15. A 25 éves jubileumi szám melléklete - Lengyel Géza: Magyar újságmágnások. Bp., 1963. Akadémiai K. - Dersi Tamás: A rejtélyes doktor. Bp., 1965. Szépirodalmi K. - Bánáti Ágnes - Sándor Dénes: A százesztendős Athenaeum. 1868-1968. Bp., 1968. Akadémiai K. - Pór Edit: Az Est 1919 őszétől 1920 végéig. Bp., 1969. MUOSz kiadása - Magyar Pál: Az Est-lapok születése és halála, tíj Tükör 1979. november 17. - Kiss István: Az Athenaeum könyvkiadó története és szerepe a magyar irodalomban. Bp., 1980. Akadémiai K. Pesti Ernő: Az Est-konszern megalakulása és története. Kézirat. 1981.