Pesti Ernő szerk.: Az Est–lapok 1920–1939. Repertórium (1920–1924) (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei. Napilapok repertóriumai, Budapest, 1982)

Vásárhelyi Miklós: Az Est-lapok. 1920-1939

kultúránk fölényében látta a leghatékonyabb eszközt Trianon hatálytalanítására. Az elképzelés megalapozatlan volt, naiv és illuzórikus, de megintcsak kedvezett a kultúra és az irodalom felkarolásának. Miklós Andort az általa vállalt mecénási szerepre bizonyos mértékben predesztinálta sajátos helyzete. Egyszerre volt tulajdonosa a legnagyobb magyar lapkonszernnek, a legnagyobb nyomdának, egy papírgyárnak és a legtekintélyesebb könyvkiadónak. Az Est-lapok népszerűsége már 1920-tól gyorsan nőtt, példányszámuk rohamosan emelkedett. A laptulajdonos anyagi helyzete is megerősödött. így vált lehetővé, hogy a magyar írók legkiválóbbjait megszerezze lapjainak. Elsőnek, 1920. december 20-án Móricz Zsigmond lett Az Est-lapok főmunkatársa, s ezzel egyidejűleg életmű-szerződést írt alá az Atheneaum Kiadóval. Az Est-lapok és az Athenaeum ezzel megnyerte az egyik legnagyobb magyar írót, aki a Nyugatban és a három lapban helyezte el minden írását. Móricz 1920 decemberében Miklós Andorhoz írott levelében így értékelte az eseményt: "Nekem, aki írói hivatásomnak azt tekintem, hogy az egész magyarság számára érleljem ki a bennem élő és égő magyar igét, így meg volna a reményem arra, hogy írásaim eljutnak az írni-olvasni tudó magyarok legszélesebb rétegéig. Pedig az én jövőbeli munkásságom, ha erőim bírják, a jövendőben éppen a nép számára kell hogy teremtsen és hozzon valamit a nemzetnevelés, a magyar kultúra építése körül: Összes eddigi munkámat már eddig szinte csak előkészületnek tekinthettem e nagy írói cél felé, hogy a magyar népnek elvigyem az írás kenyerét és sóját." 1920-tól 1924 végéig Móricz Zsigmondnak 92 írása jelent meg Az Est-lapokban, köztük folytatásokban regényei, a Tündérkert (1922), a Házasságtörés (1922), a Kivilágos kivirradtig (1924). Petőfi Sándor után róla szól a legtöbb cikk és tudósítás, öt esztendő alatt 112. Pesti Ernő kutatómunkájának köszönhetjük az alábbi táblázatot, amely ötesztendős időtartamban tanúskodik Az Est-lapok és a neves magyar írók kötelékéről. írók 1920 1921 1922 1923 1924 Összesen Babits Mihály 1 6 6 14 14 41 Földi Mihály 25 47 63 23 158 Heltai Jenő 11 10 13 5 6 45 Illés Endre 1 19 20 Juhász Gyula 1 3 22 22 48 Karinthy Frigyes 1 1 22 63 87 Kárpáti Aurél 46 75 88 65 274 Kosztolányi Dezső 1 2 1 8 6 18 Krúdy Gyula 61 63 54 166 180 524 Laczkó Géza 3 3 12 35 63 Móricz Zsigmond 4 17 28 43 92 Szabó Lőrinc 15 41 50 106 Tóth Árpád 10 30 14 54 Zilahy Lajos 9 51 27 23 6 116 A korszak irodalmi, sőt politikai arculatát is tükrözi, hogy kikről , ezen idő alatt kritika és tudósítás a három lapban: Petőfi Sándor 255 William Shakespeare 64 Móricz Zsigmond 112 Rákosi Jenő 56 Jókai Mór 89 Anatole France 46 Molnár Ferenc 89 Bernard Shaw 41 Madách Imre 68 Ady Endre 66 xn