Madár János: Magyar irodalmi antológiák és gyűjtemények. Emlékkönyv – Erdélyi János levelezése (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, F. Sorozat 5-6. Budapest, 1981)

Händel Vilmos, Jókai Mór, Sárkány Sámuel írásaival, gyülekezeti énekekkel; Szeberényi Gusztáv életrajzával. 1308. EMLÉKLAPOK KOSSUTH LAJOS SZÜLETÉSÉNEK 100-IK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL. Péczel, 1902. szeptember hó 21-ikén. Bp., 1902, K. n., Pallas ny. 23 p. 20 cm. Arany Gusztáv, Halász Dezső', Zolnay Jenő írásaival; Kossuth Lajos fényképével. 1309. EMLÉKLAPOK. Kutserik Sándornak, kegyes tanítórendi áldozárnak a főgymn. r, tanárnak, 1878. évi júniushó [jj 30-án tartott ötvenéves tanári jubileuma alkalmából szeretetők s hálájok zálogául kiadták rendtársai és tanítványai. Bp., 1878, "Hunyadi Mátyás" ny, 142,4 p. 24 cm. Budavári József (sz. 1844. ), Kováts János, Kutserik Sándor, Nagy Alajos, Nyáry József, Pap János, Pintér Kálmán, Polák Ede, Somhegyi Ferenc magyar, ill. latin nyelvű írásaival; üdvözletekkel. 1310. EMLÉKLAPOK. Lándori d [okto] r Kéler Zoltán fejér-komáromi ev[angélikusj egyházmegyei felügyelő 1915. évi június hó 29-én történt beiktatásáról. Komárom, 1915, K. n. , Sipos és Szénássy ny. 15 p. 22 cm. Bödecs Sándor, Gáncs Jenő, Jánossy Lajos, lándori Kéler Zoltán, Köhler Albert beszédeivel. 1311. EMLÉKLAPOK [MÁSODIK] II. RÁKÓCZI FERENCZ ZOMBORI SZOBRÁNAK LELEPLEZÉSÉRE. 1912, június hó 9. Szerk, Dömötör Győző. Zombor, 1912, Bittermann Nfándor] és Fia ny. XXXVIII, 69, 2 p., lt. 26 cm. Dömötör Győző, Dömötör Pál, Hautke Imre, Márki Sándor, Vértesi Károly írásaival; II. Rákóczi Ferenc zombori szobrának fényképével. 1312. EMLÉKLAPOK. Melyeket a Pannonhalmai Sz [ent] Benedekrend a Főmonostori Székes Egyháznak főmagasságú Simor János bíbornok, esztergomi érsek, Magyarország herczegprímása s. a. t. által 1876-dik évi augusztus hó 27-én történt negyedik fölszenteltetésének alkalmából a jelen és az utókornak nyújt. - Tabulae memoriales, quas occasione quarte consacrationis ecclesiae cathedralis archicoenobii S. Martini per eminentissimum cardinalem Joannem Simor, archiepiscopum Strigoniensem, Regni Hungáriáé principemprimatem etc. sexto kalendas septembris anno 1876 ritu solemni peractae praesentibus posterisque offert ordo S.