Botka Ferenc: A magyar irodalom első kiadásai (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, D. Sorozat 1. Budapest, 1973)

Előszó 1. Az első kiadások megbecsülésének régi hagyományai vannak irodalmunkban. Magánosok, könyvtárak gyűjtötték és ápolták "szépliteraturánk virágos kertjének" első emlékeit, szenvedéllyel és áhitattal fordulva a régi papirok, tipográfiai megformálások felé, amelyek a maguk eredeti hangulatában, történelmi hitelességgel őrizték meg az előttünk járó nemzedékek legjobbjainak művészetté nemesült érzelem- és gondolatvilágát. E törekvések ma is elevenek, mi több: éppen napjainkban élik uj reneszánszukat. Bizonyitás helyett elég, ha csak antikváriumaink megnövekedett forgalmára, a könyvaukciőkat kisérő széles társadalmi érdeklődésre utalunk. A folyamat azonban nem csupán a "régiség" iránti vonzódás egyszerű felélénkülése. Uj vonása, hogy a korábbi századok emlékei mellett egyre fokozódó megbecsüléssel fordul a közelmúlt: a századforduló és századunk kiadványai felé; különös figyelemben részesitve haladó szellemiségünk, szocialista és avantgárdé mozgalmaink kis példányszámban megjelent és egyre gyérebben előforduló könyvtörténeti ritkaságait. Bibliográfiánk ezt a kiszélesedett érdeklődést szeretné tovább mélyíteni, amikor megkísérli irodalmunk első kiadásainak egységes és áttekinthető leirását; mintegy összegezve könyvészeti kiadványainknak idevonatkozó részleteit, s kiegészítve azokat a hézagokat, amik ezen időszakosan megjelent és helyenként abbamaradt munkákból kimaradtak. (E hiányok elsősorban századunk könyvtermését érintik, hiszen közismert, hogy az 1921 1935 és 1942-1944 közötti évekből nincsenek általánosan hozzáférhető és a teljesség igényével fellépő leírásaink. ) 2. E teljességet mi sem állithatjuk követelményként magunk elé, annál is inkább, mivel mi csak az irodalmi jellegű kiadványokat kívánjuk leirni. De ezen belül is igen erősen leszűkítettük gyűjtőkörünket, vállalva ezzel az esetleges szubjektivitás vádját. Az első kiadások megítélésében és értékelésében ugyanis két szempont érvényesülhet: a könyvtörténeté és az irodalomtörténeté. Az előbbi nem alkalmaz esztétikai értékítéleteket. Számára minden kiadvány egyaránt érde-