Illés Ilona: A Tett 1915–1916. Ma 1916–1925. 2 x 2 1922. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 6. Budapest, 1975)

Előszó

A Ma folyóirat irodalmi programjának körvonalai fokozatosan bontakoztak ki, de a véglegesen tisztázó számvetésre a forradalom idején került sor. A Ma-csoport együtt'haladt a forradalommal, élénk kontaktust tartott az irodalmi élettel, miközben poziciőikat élénk vitákban dolgozták ki mun katársai. Sok szempontból látszólag elkülönültek, mégis a magyar irodalomnak szerves részévé váltak. 1918 február l

_

én Bartók számot adnak ki - jeléül a modern zene iránti vonzalmuknak, s 1918 decemberben újra internacionális számmal jelentkeznek. A nemzetközi szemhatár kezdettől fogva jellemezte a lapot. Rendszeresen publikálnak a két jeles amerikai őstől, Walt Whitmcuintól és Horace Träubel kommunista énekéiből, de a rokonnak érzett kortársaktól is, Emil Ver haeren verseiből, Cocteautól, Tristan Tzaratól, Johannes R. Becher tői (elsőizben magyarul!) s különös figyelemmel kisérik az uj külföldi színházi törekvéseket. A tájékozódás eleven figyelme a nagyvilág képző" és színházművészete iránt még megsokszorozódik a bécsi Ma korszakában. Amikor a Ma-köre megkezdi önálló kiállításait, rendszeresen közöl reprodukciókat a kiállított anyagból. Az első kiállítást 1917 október 14~én rendezik. A soron következő kiállításokon kaptak helyet Bohacsek Ede, Orbán Dezső, Kmetty János, Nemes Lampérth József, Ruttkay György, Gulácsy Lajos, Uitz Béla, Bortnyik Sándor, Diner Dénes Rezső, Schadl János, Pátzay Pál, Spangher Ferenc, Gergely Sándor, itt állítottak emléket gyűjteményes kiállítással a korán, tragikusan elhunyt Galimberti Sándornak és feleségének, G.Dénes Valériának. Csupa olyan név, akik a modern magyar képzőművészet élvonalába tartoznak. A Ma aktiv művelődéspolitikára is törekedett. Ennek érdekében még 1917 decemberében megkezdte müvészmatinéi rendezését. A műsorban a Ma irói gárdájának művei szerepeltek, amelyeket kiváló előadóművészek adtak elő. A polgári demokratikus forradalomig a Ma utia nagy aktivitással haladt előre. A belső ellentmondások 1917 november 15~e után robbantak ki, amikoris a munkatársak egyrésze, s hozzá a legtehetségesebbek közül: Komját Aladár, Lengyel József, Révai József és György Mátyás kiváltak a Má

ból. Éppen ők álltak legközelebb a munkásmozgalomhoz, az 1917

_

es orosz proletár forradalom után még inkább balra tolódtak, s már nem elégítette ki őket a Ma forradalmisága. Kommunista írókként uj csoportot alakítottak és létrehozták a magyarországi proletárirók első szervezetét. Kiválásuk után kiadott lirai antológiájuk cime: 1918 Szabadulás

. Kassák a megrázkódtatás ellenére haladt tovább a maga utján. A szegedi matinén Juhász Gyula ismertette az újonnan szerveződött Ma-csoport és folyóirat céljait; előtte néhány nappal, 1918. dec. 20~án jelent meg