Kálmán Lászlóné: Társadalmi Szemle 1931–1933. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 5. Budapest, 1974)

Előszó

köztársaság forradalmi eseményeiben, amelyek egy életre a forradalmi mozgalom elkötelezettjévé tették. A szerzők derékhadát az ő kortársai képviselték, hasonló életutat járva. Ezek voltak: Agárdi Ferenc, Eörsi 1 Béla, Gereblyés László, Haraszti Sándor, Lakatos Péter Pál, Pákozdy Ferenc, Palasovszky Ödön, Újvári Imre és László, Lázár Vilmos, Ilylyés Gyula, Révai József. A tőlük idősebbek közül Molnár Eriket és Fa- < ust Imrét a háború és a lövészárkok, valamint az orosz hadifogság és a szocialista forradalommal való találkozás élménye vezette el a mozgalomig. Nagy Lajos szimpatizánsként támogatta a kommunista lapot. A munkatársak egy csoportja gyermekként élte át a forradalmakat, s az ellenforradalmi korszak alatt jutott el a munkásmozgalomhoz. Antal Jánost és Jahn Ferencet a családi tradiciók, Schönstein Sándort, Remenyik Zsigmondot és Lukács Lászlót, valamint Mándi Terézt a külföldi tapasztalatok vezették el a kommunistákhoz. A hazai mozgalom nevelte József Attilát, Forgács Antalt, Garai Jánost, Heimer Ödönt, Haraszti Istvánt és több - máig is ismeretlen - szerzőjét a Társalmi Szemlének. A feloldatlan szerzői álnevek rejtik a párt akkori vezetőinek: Kun Bélának, Lukács Györgynek, Sallai Imrének és másoknak az Írásait is. A kommunista "társadalomtudományi folyóirat" tartalmát, témáját ez, a fő- és alcímben egyaránt szereplő társadalmi jelleg határozta meg. Állandó rovatcimei voltak: Cikkek - Szemlék - Könyvek. Alkalmilag szerepelt a Programkritikák, a Szeminárium és a Jegyzetek rovat. A lapnak választ kellett adnia mindazokra a politikai kérdésekre, amelyek a nemzetközi és hazai osztályharc égető problémái voltak. Megjelenése az egész kapitalista világot megrázó gazdasági világválság éveire esik. Ez az időszak az, amikor a kapitalisták a válságból kivezető utat fegyverkezéssel, háborús készülődéssel, a fasiszta erők bátorításával, támogatásával keresik. Ekkor támadta meg a japán imperializmus hadserege Mandzsúriát, s kialakított keleten egy háborús tűzfészket. Németországban uralomra jutott a hitleri fasizmus, hazánkban pedig az uralkodó osztály statáriummal védekezett a fokozódó elégedetlenség és az erősödő munkásmegmozdulások ellen. A Szovjetunió volt az egyetlen ország, melyet nem érintett a kapitalista világválság, sőt az első ötéves terv sikerei már kézzelfoghatóan bizonyították a szocialista társadalom fölényét. A fasizmus uralomrajutása, a fegyverkezés, a háborús készülődés mind sürgetőbben vetették fel a munkásegység, a proletariátus osztályharcos egységfrontja kialakításának szükségességét. A Társadalmi Szem~ le mindezen problémákban eligazítást akart adni olvasóinak. Ismeretes, hogy a párt politikájában, különösen ideológiai álláspontjában, irodalom- és müvészetpolitikai nézeteiben 1928-29 táján szektás, 4 balos felfogások jutottak érvényre, s ez természetszerűleg nyomott ha-