Kendéné Palágyi Erzsébet: Szép Szó 1936–1939. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 4. Budapest, 1974)

sének zálogát. Idegenkedett a mozgalom zártabb fegyelmétől, holott éppen ez a kapcsolat adott volna lehetőséget, hogy a jószándéku eszmék az elvontságok világából "leszállva" találkozzék a történelem eleven sodrával. 5. E szemléletbeli különbségek azonban nem jelentettek falakat, különösen nem a lap szépirodalmi részének szerkesztésében, amelyben, mint ismeretes, több mint egy évig József Attila is részt vett. A Szép Szó ez alatt, de később is szabad publikálási lehetőségeket biztositott a baloldal, illetve a szocialista irók számára. S nemcsak a már többször emiitett liberalizmusa miatt, hanem azért is, mert az aktiv elkötelezettséget hirdető szerkesztői koncepció törvényszerűen vonta maga után annak a realista ábrázolásmódnak a támogatását, amely sok rokonvonást mutatott a szocialista irodalom élvonalának akkori stiluseszményeivel. 5.1. A Szép Szó évfplyamai ilyenfprmán szocialista irodalmunknak is fontos forrását alkotják. Hiszen prózai rovatában Remenyik Zsigmond, Tersánszky J.Jenő és mások mellett gyakran találkozunk Déry Tibor és Nagy Lajos Írásaival. A folyóiratban közölt versek jelentős hányada pedig Benjámin László, Pásztor Béla, Salamon Ernő, Vészi Endre, Zelk Zoltán, Zsigmond Ede tollából származik. 5. 2. A folyóirat szerkesztőinek legfőbb érdeme az a harc, amelyet József Attila költészetének elismertetéséért folytattak. A magányos, a Nyugatból kitessékelt, a Baumgarten díjazásból kimaradt, a népiektől el nem ismert, s a mozgalomból - az ismert okok miatt - kimaradt, de világnézetében, eszményeiben mindvégig következetes József Attila ebben a haladó polgári irói környezetben talált baráti körre. Nézetei nem mindenben voltak azonosak a lapnál vezetőszerepet játszó írókkal, az alapkérdésekben azonban megegyeztek. A Szép Szó szerkesztői megbecsülték a költő személyét, költészetét, feladatokkal látták el, publikálási lehetőséghez juttatták. Mint a Nyugatot Ady, ugy kívánták a Szép Szót József Attila nevével fémjelezni. József Attila volt haláláig a társszerkesztő és a versrovat vezetője. Feladatát lelkiismeretes komolysággal, hozzáértéssel látta el; sokat vitázott, kezdeményezett. Az ő ötlete nyomán indult a lapban a Miért szép? verstani rovat, amelyben ő egy Csokonai vers elemzésével szerepelt. Mint a folyóirat "vezető" költőjétől közel másfélszáz verset közöltek, ezen túlmenően kritikát, tanulmányt, műfordítást is. /E műfordítások, illetve válogatások külön érdeme, hogy - ha hézagosan is, de képet adtak a román, a cseh és a német lira legfrissebb terméséből, hogy "ablakot nyitottak" a szomszéd népek haladó irodalmára. /