Kendéné Palágyi Erzsébet: Szép Szó 1936–1939. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 4. Budapest, 1974)

meggyőzés, az emberi érdekek közös elismerése, megvitatása, az egymásra utaltság szemlélete érvényesül. Fellépésünkkel, Írásainkkal, gondolatainkkal, értelmességre hivatkozó hitünkkel az emberi egység igényét próbáljuk ismét életre hivni, a réginél fejlettebb egységre tartó haladottabb igényt, a modern, maga

_

magát fegyelmező, rendfoglaló szabadságot. " 3. Mint a programcikkből is kiviláglik, a Szép Sző nem csupán, s mi több: nem is elsősorban irodalmi lap kivánt lenni. Tartalmában az ideológiai, a közéleti s a társadalomtudományi kérdések domináltak annak ellenére, hogy szerzői gárdájának többsége művészi és irodalmi érdekeltségű. A lap kimondva - kimondatlan a Nyugat ellenzékeként lépett fel, bírálva annak egyre inkább elzárkózó, igaz: a kultúra védelmét, s a humánum megőrzését célzó befeléfordulását. A Szép Szó szerkesztői programja "gyakorlatias" volt, az elzárkózást, az "elefántcsonttorony" szemléletet - mint ez a Bóka László és Gáspár Sándor közt a folyóirat hasábjain lezajlott vita is tükrözi /1. a repertórium 12-15. tételeit; továbbiakban: 1. a tételt/ - elvetette, az Írókhoz, költőkhöz méltatlannak tartotta; az "Írástudótól" azt várta, hogy az aktivan vegyen részt kora szellemi és politikai életében, állásfoglalásaival szolgálja a humánum, a haladás ügyét. 3.1« A szerkesztőknek ez a felfogása nemcsak elvárásként érvényesült. Tudatos koncepció volt, amely módszeres következetességgel törekedett arra, hogy viták formájában tisztázza a kor aktuális kérdéseit. Ilyen volt például a Remenyik Zsigmond és a folyóirat mecénása, a nagytőkés Hatvány Bertalan közti eszmecsere az európai államok szövetségéről /1. a 1006, 1020, 1027. tételeket/, vagy az a vita, amelyet a szerkesztő, Ignotus Pál: A liberalizmus házi reformja c. tanulmánya váltott ki/1. a 1007. és 1011. tételeket/. E "belső polémiák", amelyek a Szép Szó munkatársai közt zajlottak, egyébként jól érzékeltetik azt a szellemi légkört, azokat a politikai eszményeket, amelyek a lap arculatát általában jellemezték. 3. 2. A viták másik csoportja "extenzívként" jellemezhető. Itt mindenekelőtt a föld- és parasztkérdéshez kapcsolódó, s rendszerint más orgánumokkal polemizáló megnyilatkozásokra gondolunk, amelyek közül messze kiemelkednek K. Havas Géza éles logikával, nagy tárgyi tudással megirt cikkei, tanulmányai. E vitairatok egy része a reakció által sugallt s a parasztság dezorientálását célzó kiadványok leleplezése volt, más részük viszont a népi irók által elindított falukutató mozgalom termékeivel foglalkozott. Ez utóbbi írások többsége ugyan nem egyszer jogosan mutatott rá a népi irók némelyikének ideológiai tévedéseire, ugyan-