Illés Ilona: Munkások Ujsága 1848. Forradalom 1849. Arany Trombita 1869. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 2. Budapest, 1973)

ELŐSZÓ

riummal és magyar földön szolgáló magyarnyelvű nemzeti hadsereggel rendelkező ország. Akkor emel szót ennek érdekében, amikor az országgyűlésen parázs vita folyik az önálló magyar hadsereg kérdéséről. Táncsics azok mellé teszi le voksát, akik ellenzik a magyar katonák külföldre szállítását. A szerkesztő és lapja minden módon segíteni igyekszik a munkások mozgalmát. Közzéteszi "A könyvnyomtató munkások kérelme"-t, béremelési és munkaidőcsökkentési követeléseikkel. (1848. máj. 7. 6. sz. 88. ) A beadványban a munkások céhek elleni harca jut kifejezésre; eredménye az első kollektív szerződés lett. Ezzel Táncsics maga is hozzájárult a munkásmozgalom első lépéseihez. Állandó rovataiban a Munkások Újsága számos, a munkásokat és parasztokat érdeklő és érintő kérdésre tért ki. A rovatokon belül azonban, mint pl. a "Magyarország", "Levelek", "Levél" vagy "Levelezési értesítés", "Fővárosi és vidéki hirek", "Hirek", "Külföldi újságok" stb. igen vegyes a tartalom. A legegységesebb közöttük a "Külföldi újságok" és az "Uj Alkotmány". Egyébként Táncsics egyik rovatban sem ragaszkodik túlságosan a cimben jelzett témához. A szabadságharc megindulása uj fejezetet nyit a lap életében. A figyelmet a küzdelem eseményeinek szenteli, ritkábban tér ki más témára, ezzel a szerkesztés valamelyest egységesül. Tudósítások jelennek meg az ujoncozásről, nagyobb teret kap az országgyűlés, s az itt folyó viták ismertetése. A haza védelme kerül előtérbe. Állandó kapcsolatot tart a Honvédelmi Bizottmánnyal, ennek közleményeit nyomban hozza; Kossuth és Petőfi szózata, Batthyány Lajos rendelete és az Egyenlőségi Társulat kiáltványa is itt jelennek meg. S állandó téma: a harc okainak elemzése. Ezekben a cikkekben csaknem minden alkalommal felmerül a magyar kormány és a Habsburgok felelőssége. A Habsburgokat teszi felelőssé a nemzetiségi politikáról szóló cikkekben is. Táncsics "Munkásbarátaim" cimü Írásában pedig mintegy Petőfit visszhangozza: "Addig nem biztos szabadságunk, mig körülöttünk rab népek laknak; midőn tehát saját szabadságunk fenntartásán munkálkodunk, egyszersmind kötelességünk más szomszéd népeknek szabadságuk kivihatására segédkezet nyújtani. " Azonban nem mindig ilyen következetes ebben a kérdésben. Különösen a szabadságharc idején marasztalja el a szerbeket és horvátokat, nem kis elfogultsággal velük szemben. (1848. ápr. 16. 3. sz. 33-36. ) Ezért is kiséri figyelemmel a "Külföldi hirek" rovata az európai forradalmi eseményeket. A hirek nagy részét - név nélkül - Táncsics irja. Állandó tájékoztatást ad Bécs, Berlin, Párizs és a többi európai