Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1849.

5-524 Petőfi-Könyvtár erejükkel arra törekszenek, hogy e' ruhának elveszített becsületét visszaszerezzék; mert az illyen emberek ugy is nem nagy számmal vannak. Különben tisztelettel maradok Hadügy mimster urnák Debreczenben febr. 17 1849, polgártársa Petőfi Sándor, s. k. Február 19. Márczius Tizenötödike. 5. sz. 19. 1. Négy nap dörgött az ágyú . . . Február 20. Márczius Tizenötödike. 6. sz. 23. lapon: Nyakravaló. Február 23. Közlöny. 36. sz. 128. lapon: Európa csendes . .. Csillag alatt a szerk., Gyurmán Adolf, a köv. megjegyzéssel kisérte: „Kedves szolgálatot vélünk tenni olvasóinknak, midőn legnépszerűbb költőnk elme-műveit — niellyeket már rég sajnosan nélkülöz a magyar közönség — időnként lapjainkban közöljük. Ezzel is egy hézagot vélünk pótolni időszaki sajtónkban, mellynek, fájdalom mig a haza végzeteinek koczkája fegyver élire van állitva a pillanat kényszerűsége ritkán engedi meg, hogy az emberi szellem magasb igényeit is kielégítse. 'S ezért úgy hisszük, kétszerte kedvesb leend olvasóink előtt lapjainkban Petőfivel, a költővel, találkozhatni. Szerk." Ez a vers később külön röplapon is megjelent Debreczenben. Február 24. Figyelmező. 30. sz. 117. lapon „Ne könyveket, plakátokat, külföldi lapokat és emissarius kalandorokat és democratákat hallgassunk, hanem nézzünk a tapasztalásra" cz. czikkében: „Már nem szégyen gyalázat-e az, hogy Magyarország, e méltóságos, fényes nemzet, melly Napoleon idejében is megmaradott, melly 800 esztendő óta védelmezte Európát a barbarismus ellen, — mondom ezen nagy nemzet, mellyet 800 év nem tudott elrontani, mellyet egy Heiszter és Karaffa nem tudott megsemmisíteni, most elindult vesztébe egy Petőfi, Pálfi, Madarász, Kossuth és egy szellemi ép ugy, mint anyagi goromba szalontai mangoliczának, Táncsicsnak szavaira!?" Majd alább: „De önöknél első despota en chef Kossuth, azután