Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1846 293 Juhász legény, szegény juhász legény, Tele pénzzel itt e' kövér erszény, Megveszem a' szegénységet tőled, De rádásúl (igy!) add a' szeretődet. Ez az erszény volna csak foglaló, Ezer annyi még a' borravaló, A világot adnád ráadásnak Szeretömet még sem adnám másnak!" Május 11. Hazánk. I. 56. sz. 222. 1. Szomorú, éj. Május 11. Budapesti Hiradó. 590. sz. 320. lapon a hirdető rovatban Geibel Károly pesti könyváros hirdeti a Helység kalapácsát, mint pótlékot Petőfi összes költeményeihez. Május 13. Jelenkor. 38. sz. 224. lapon: „Mult héten utazott e'< Kuthy Lajos szüléji látogatására egyszersmind regényét befejezendő. Még e héten elhagy bennünket Petőfi is. Tompa már tegnap elment." Május 14. Pesti Hirlap. I. 880. sz. 315. lapon B. Eötvös Józseftől Petőfi Összes Költeményeiről a következő bírálat jelent meg: „Bírálatot Ígértem Petőfi Sándor költeményeiről. Mo?% midőn e' szavam beváltásához készülök, érzem, hogy olly valamit vállaltam magamra, minek megfelelni nem tudok. — A' lyrai költészet, melly nem fárasztó munkának, hanem pillanatnyi fölgerjedésnek gyermeke, melyben a' költő nem aestheticai theoríák létesítését keresi, hanem legbensőbb érzelmeit fejezi ki, 's melly csaknem öntudatlanul árad el ajkairól, hasonlóan ama kis patakokhoz, mellyek hegyes vidékekben a' sziklák alól néha erőszakkal kitörnek, mert a' bérez nem zárhatja többé magába gazdag forrásait, — a' lyrai költészet érdemeit a' kritika bonczkésével méltányolni, felfogásom szerint, nem lehet, — 's főkép én nem érzek e' műtéteire semmi hivattatást magamban. — Egyike vagyok azoknak, kik a' csalogánynak énekétől elbájolva, nem igen kérdik : mennvire szabályos rithmus szerint zengé el énekét, — kik, ha a' virág szinein 's illatán örültek, hogy