Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 49 s nem akarván őket Egressy- és Laborfalvyval összehasonlítani*) — mert ez kényes dolog — röviden csak azt mondjuk, hogy előadásuk, épen ugy mint amazoké, fölötte tetszett, sok taps- és előhívással méltányoltaték", stb. Ezt irja valaki, aki magát V2-del jegyzi. Petőfi a fent jelzett csillag alatt e megjegyzést teszi: „*) Majd máskor." Petőfi. Február 22. Életképek. I. 8. sz. 237. 1. Pál mester. 23. Pesti Divatlap. 16. sz. 275. 1. — „Jövő héten kapható lesz már Petőfi „János vitéz" czimű, rendkívül jeles népmeséje is, melly versekben van írva." Február 25. Hirnök. (Pozsony.) 16. sz. Szeberényi Lajos, ki fő részes volt a pápai Tavasz-ban megjelent Petőfi-féle versek közlésében. Etőfi Andor álnév alatt utólagosan bírálatot irt a még 1844. év novemberében megjelent Versek I. füzetéről. Bírálata igy szól: Versek. Irta Petőfi Sándor 1842-1844. A középkor vad szele valahol a keleten — Ázsiának nem tudjuk melly zugában — szárnyaira ragadt egy magvat, s elfújta azt a termékeny Pannónia téreire, hol az minden kedvetlen viszontagságok daczára az idegennemü növények közt szépen fölvirágzott. Azóta számtalanszor dult ismét a zordon éjszaki szél, de a megerősödött keleti virágot nem birta elhervasztani. És nekünk, a keleti virág megannyi szirmainak, kötelességünk minden erőnket oda fordítani, hogy az necsak tovább is tenyésszék, de mindinkább közeledjék teljes fölvirágzásához. Legyen tehát nyelvünk, szokásunk, öltözetünk, tudományunk és művészetünk is nemzeti Több izben történtek már vizsgálódások e lapok hasábjain is, valljon mi lehet oka, hogy sok becses költeményeink a tudósok szobáira szorítkozva, nem találnak utat a nép kunyhóihoz, nem élnek a nép ajkain. Hogy ennek több okai lehetnek, bizonyítja már maga azon körülmény, Petófi-Könyvtár. XXIX-XXX. 4