Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

Pótlék

5-540 Petőfi-Könyvtár költői műfajok elméletét akarja körvonalazni, Petőfi a „Rögtönzetek" műfajánál szerepel, a „lakodalmi felköszöntések" alá beosztott Disznótorban cz. versével (101. 1.) s később, az ujabb költők jellemzésénél, még ez olvasható róla : „Petőfy (!) Sándor népdalok szerzésében szerencsés." (226. 1.) Október 31. Életképek. II. 18. sz. belső boritéklapján az okt. 24-dikéröl kelt aradi levél írója az aradi mozgalmak czifrájáról irván, igy folytatja: „Hanem a dolog ezen czifrájával ez egyszer a krónika is olly kegyeletesen bán, mint Petőfi Sándor a rossz poétákkal, azaz, sans pardon küldi őt a — legelőre." 18 4 8Február 20. Életképek. I. 8. sz. 228. lapon Egressy Gábor „Indítvány a' szellemhonositás ügyében" cz. czikkében egy „Shakespeare honosító társulat" eszméjét pendíti meg és indítványozza, hogy „Shakespeare Arany János, Petőfi és Vörösmarty által honositassék, nemzeti költségen; azaz: minthogy nevezett költőink e honosítási munkával már foglalkoznak is, csupán saját ösztönükből és ... . mükedvelésböl: szereztessék meg "tőlük e' munka közköltségen." — stb. Február 20. Szavalmányok, tekintettel a költészeti remekekre, jelesb magyar költök után szerkezté Tooth István. Pest, 1848. Heckenaszt Gusztávnál. — Ebben az anthologiában Petőfitől a következő költemények vannak felvéve: — Az utolsó alamizsna — Honfidal — A külföld magyarjaihoz — Imádságom — A magyar nemes — A hazáról — Ha az isten — A csárda romjai — Isten csodája — Megy a juhász szamáron — Az én torkom álló malom — Egy gondolat bánt engemet — A jegygyűrű. — Összesen 13 költemény. Márczius 12. Életképek. I. 11. sz. 325. lapon Bangó Pető, „Töredékek széptani naplómból" czimű czikkében a dalról értekezvén, többek közt ezt írja: „Hogy az eszmény — s érzeményegység s az ehhez alkalmazott bel- és kül-